Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Deutsch... ----

Magyar Magyar Német Német
Deutsch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Deutsch

1. Antal, hirlapiró, szül. 1848. okt. 21. Budapesten. Tanulmányait Budapesten kezdte s a külföldön folytatta, hosszabb időt töltvén Párisban. Hazatérve 1870. belépett a Pester Lloyd szerkesztőségébe, melynek közgazdasági rovatában munkálkodott. A magyar közgazdasági élet föllendülésével esik össze az ő tevékenységének javarésze. Rendkivüli avatottsággal és tudással tárgyalta a közgazdaság legfontosabb napi kérdéseit, pénzügyi kérdésekben sokszor irányt adott, évi szemléi, szakkritikai ismertetései, közgazdasági iránycikkei általában feltüntek, ugy hogy e fáradhatatlan munkássága révén a közgazdasági hirlapirodalom terén szaktekintéllyé nőtte ki magát. Maradandóbb becsü művei közül ismeretesek a magyar vásárok története s ujabban: 25 Jahre ung. Volkswirthschaft und Finanzen.

2. D. Bernát (hatvani), nagykereskedő és nagyiparos. Született Aradon 1826 áprril 10., meghalt 1893. október 26. Tanulmányait Aradon végezte. Vezetése alatt a cég, mely 1880-ig főkép termények behozatalával és kivitelével, továbbá gazdasággal foglalkozott, első rangu kereskedői polcra emelkedett. Számos hazai iparvállalat létesítésében vett részt s 1880. az osztrák-magyar bank budapesti főintézetének igazgatósági tagjává választatott. A kereskedelem és ipar terén szerzett érdemei elismeréseül 1879. magyar nemességet kapott.

3. D. Henrik, a magyar zsidó tanügy körül érdemeket szerzett tanító és iró, született Bánban (Trencsén vmegye) 1822., megh. Budapesten 1889. dec. 18. Talmudi- és szaktanulmányai befejezése után 1845-51. a lovasberényi, 1852-58. a kecskeméti zsidó népiskolán működött. 1859. a pesti zsidó hitközség talmud-tóra-intézetének tanítója, 1861-ben a középtanodai ifjuság hittanára, 1868-ban pedig az országos izraelita tanítóképző s a vele kapcsolatos gyakorló iskola igazgatója volt. Egyidejüleg az országos rabbiképző iskolán ennek megnyitása óta az alsó tanfolyamban tanította a szentirást és a talmudot, még pedig az utóbbit is magyarul, mit előtte még senki sem kisérlett meg. Nagyobb munkái: Héber grammatika (1859); Izrael könyörgései (a zsidó imakönyvnek teljes magyar fordítása 1864., mely azóta öt kiadást ért); Beleuchtung d. Dogmentheorie Leop. Löw"s (Lipcse 1871, Dávid Nieto Redivivus álnév alatt); Az élet forrása, négy részből álló hittani tanköyv (1878) és Mózes öt könyve, magyar fordítással és magyarázattal (1887-90). Azonkivül közölt több cikket és értekezést a különféle héber, magyar és német zsidó lapokban, szerkesztette a Magy. Izrael. Közlönyt (1869-72) s a magyarosodás és haladás szolgálatában tevékeny részt vett az Izrael. Magy. Egylet és az izrael. egyetemes gyülés (kongresszus) által keltett mozgalmakban.

4. D. Sándor (hatvani), kereskedő, szül. Aradon 1852 nov. 17., tanulmányait Budapesten s Berlinben végezte. A Deutsch Ign. és fia előbb aradi, majd budapesti cég egyik főnöke. Az ő közreműködése mellett a cég, mely 1880-ig főleg terménykereskedéssel s kiterjedt birtokainak, valamint nagyobb mennyiségü bérelt birtokoknak gazdasági kiaknázásával foglalkozott, elsőrangu kereskedelmi cég lett. Sógorával D. Józseffel vállvetve odatörekedtek, hogy a céget a nagyipar terére vigyék át. Igen nagy tevékenységet fejtettek ki a cukoripar terén s ez iparágnak ujabbkori jelentékeny föllendítése körül érdemeket szereztek. Közreműködésükkel létesültek a nagysurányi, hatvani és garamvölgyi cukorgyárak, a losonci és hatvani gőzmalmok, a temesvári serfőző gyártelep stb. D. a pénzügyi téren is elismert szakember, a keresk.- és iparkamara beltagja. Igazgatósági tagja a pesti hazai takarékpénztárnak is.

5. D. Vilmos, zongoraművész és zenetanár, szül. Budapesten 1825., hol iskolai tanulmányait is végezte. Szülői kezdetben a kereskedői pályára szánták, de erős és határozott tehetsége a zenéhez, mely már kora ifjuságában nyilatkozott, későbben egészen a művészi pályára terelte. Budapesten a zongorajátékban Thern Károly és Erkel Ferenc voltak tanárai. 18 éves korában Bécsbe ment, hogy ott az akkori hires zenedei tanár Fischoff J. vezetése alatt teljesen kiművelje magát. A zeneszerzést Bécsben Sechter s későbben Budapesten Volkmann oldala mellett tanulmányozta. Hosszabb utazásokat tett a külföldön, mig végre az 50-es évek elején végleg a magyar fővárosban telepedett le. A fővárosi zeneélet föllendítésében tevékeny része volt, különösen a klasszikus zene meghonosításában. Az ujabb iskola kiválóbb termékeinek ismertetését jórészt neki lehet köszönni, mely téren maradandó érdemeket szerzett. 1892-ben ülte meg félszázados művészi jubileumát.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is