Deux-Sevres

(ejtsd: dö szevr), département Franciaország Ny-i részében Vienne, Charente, Charente-Inférieure, Vendée és Maine-et-Loire közt. Meglehetősen szabályos alaku, 6055 km² területtel, (1891) 354282 lak. Dombok, alacsony fensikok és lapályok alkotják földjét. Legnagyobb magasságát a Terrier de Saint-Martin-du-Fouilloux-ban (272 m.), Niorttól 38 km.-nyire éri el. Kisebb folyók és csatornák nagy számban öntözik; ilyenek a Sevre Nantaise és a Sevre Niortaise, amelyektől a département a nevét kapta; ez utóbbinak mellékvizei a Chambon, Lambon, a Courance és az Autise, egyéb folyói: a Dive de Couhé, a Vonne, az Auzance, a Thouet, amely egyike a leghosszabbaknak (115 km) a Cobronnal, a Thouaretvel, az Argentonnal és a Dive Mirebalaise-zel, a Péruse és a Boutonne. D.-nek csaknem felét, az északi és középső részt ős közetek alkotják; ez a kevésbé termékeny Gatine; a legjobb föld a sikságon (Plaine) van, amely a Boutonne és Sevre Niortaise medencéjének nagyobb részét foglalja magában; végül a Marais, amely kiszárított mocsárokból áll és amelyet számtalan kis csatorna szel át; ez pompás legelőket szolgáltat. Legnagyobb része szántóföld és rét; szőllővel csak 25015 ha. van beültetve. Az évi középtermés egyéb gabonanemeken kivül: 1479107 hl. buza, 115365 hl. rozs, 468249 hl. árpa, 1084944 hl. zab, 104125 hl. kukorica, 1096568 mázsa burgonya, azonkivül igen sok takarmány, cukorrépa és gyümölcs. A bő takarmánytermés lehetővé teszi a virágzó állattenyésztést; az állatállomány körülbelü 40200 ló, 24600 szarvasmarha, 187000 juh, 113000 sertés, 49000 kecske és azonkivül kitünő faju öszvéreket is találni. A lótenyésztés különösen Saint-Maixentben virágzó. Szénbányája van Saint-Laursban (37619 t.); vasérctelepe Sauzé-Vaussaisban és Mairé-Lévescaultban; egyéb érceket nem bányásznak. Ásványvize: a Bilazaisi és Vrérei, Thouars mellett. Legvirágzóbb iparága a posztószövés, különösen Azay-sur-Thouetben, továbbá a bőripar, főképen Niortban, a szeszgyártás, olajpréselés, a keramikus ipar, a papirgyártás stb. A kereskedés középpontjai: Niort, Saint Maixent és Bressuire. Vasuti vonalainak hossza (1890) 463 km. A département-t 1790. Niortais, Thouarsais és Gatineból, továbbá Saintonge és Aunis egyes részeiből alkották; 4 arrondissementra oszlik, ezek: Bressuire, Melle, Niort és Parthenay. Fővárosa: Niort. V. ö. Joanne: Géogr des D. és Lévrier, Hist. des D. 1885.

Forrás: Pallas Nagylexikon