Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dévai Biró... ----

Magyar Magyar Német Német
Dévai Biró... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dévai Biró

Mátyás, a reformációnak legkiválóbb apostola, régi nemes család ivadéka, valószinüleg Déván (Erdélyben Hunyadvm.) született 1500 körül, megh. Debrecenben 1547. Gyermekkoráról és növekedéséről keveset tudunk. Vinsheim és Grinaeus tanítványa volt Budán 1522. A krakkói egyetemen 1523. iratta be magát tanulónak, hol körülbelül két évet töltött. Hazatérvén, igen buzgó róm. kat. pap volt. 1527. káplán lett Boldogkőn Tomori Istvánnál. Majd megragadta őt is a reformáció szelleme s hogy megismerje, 1529. az akkor már világhirü wittenbergai egyetemre ment, hol Luther körül Németország akkori legtudósabb férfiai működtek; itt legfeljebb másfél évig tartózkodott, még pedig többek véleménye szerint mint Luther asztaltársa. 1531 tavaszán már Budán volt; u. a. év őszén Kassán működött mint a város papja és az ő befolyásának sikerült Drágfy Gáspárt és egész Ujhely városát s több helyiséget az ev. hitre téríteni; Kassáról november elején fogságra hurcolták Pekri Lajos huszárai előbb likava várába (Liptó), majd Pozsonyba s onnan Bécsbe. Innen két év mulva kiszabadulván, Budára tért vissza, hol az evangélium buzgó hirdetése miatt ismét fogságba jutott. Buda akkor Zápolya János király uralma alatt volt; Dévai a tömlöcben is térített. Budáról a fogságból kiszabadulván, Sárvárra ment (Vasm.) Nádasdy Tamás birtokára. Itt irta latin műveit. Innen az 1536. év vége felé Vittemberga felé indult, utközben azonban a sok fáradság miatt megbetegedett s egykori tanulótársánál, a nürnbergi papnál, Vitus Theodornál időzött néhány hónapig; az 1537. év tavaszán Wittenbergában találjuk, honnan a helvétekhez is tett kirándulást. Az év vége felé visszatérvén a hazába, Nádasy Tamás védelme alá Sárvárra vonult, akinek Melanchthon F. ajánlotta Sylvester Jánossal együtt. Itt 1538-41. működött s valószinü, hogy akkor járta be a dunai vidékeket, hirdetvén az Isten igéjét mindenfelé, amerre csak járt, ugy, hogy kiérdemelte a «Magyar Luther» disznevet. 1541. kibujdosott a hazából, mert akkor a Ferdinánd-párti Nádasdy birtokkal is ki voltak téve a törökök pusztításainak. Melanchthonhoz menekült, ki őt György brandenburgi határgrófnak. II. Lajos királyunk volt nevelőjének is ajánlotta. Onnét Svájcba ment, hol Baselben nyiltan a helvét irányhoz csatlakozott. 1543., vagyis György határgróf halála után, hazájába visszatérvén, Kálvin értelmében tanított, amiért őt, sőt barátját Melanchthont is bevádolták az eperjesi evangélikusok Luther előtt. Luther nagy megütközéssel vette e hirt. (V. ö. Luther levelét az eperjesiekhez 1544.). Dévai 1544. debreceni ref. pappá és esperessé lőn, s ott azon értelemben tanított, mint a helvéták. Itt szerezte hittani kézikönyvét és énekét is. Művei: Disputatio de statu, in quo sunt beatorum animae post hancvitam ante ultimi judicii diem (Buda 1531, Basileae 1530): De praecipuis articulis christianae doctrinae (Budán 1531. Basilae 1530); Expositio examinis quomodo a Fabro in carcere sit examinatus. Ajánlva Bebek Imre gyulafehérvári prépostnak (Sárváron 1535); Apologia quarumdam propositionum summam doctrinae christianae continentium, contra indoctas censuras indocti franciscani Georgii Szegedinensis per M. Dévay; Ajánlva Bácsi Ferenc szepesi prépostnak. (1535) Óda, magyar nyelven, melyben hitvallását zengi; Minden embert megilleti ezt tudni, kezdettel és Fentemlített hittani kézikönyve, stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is