Deviatio

(lat.), a tengerészeti hajózástanban (nautika) az iránytűnek a delejes (magnetikus) iránytól való eltérése a hajótest acél és vas szerkezeténél, valamint oly rakományoknál fogva, melyek az iránytűre hatással vannak. A D. a hajón lokális jellegü, azonban a hajó-hossztengelyének irányváltoztatásával szintén változik s vagy nagyobb vagy kisebb lesz. Hasonló változást szenvedhet ezen elhajlás az egyenlítő közelében vagy a déli és északi szélességek alatt, valamint akkor is, ha a hajó heteken, hónapokon át, egy irányban halad vagy a kikötőben mozdulatlanul fekszik. Minek előtte tehát egy hajó utra kelne és a kikötőt elhagyná, a D.-nak a szélrózsa minden irányban való meghatározása szükséges, melynek ismétlése magas szélességi fokok elérésénél vagy az egyenlítő alatt ujból kivánatos. Egynehány évtized előtt, midőn még csak fahajók léteztek, a D.-nak mint a hajó magnetikus sajátságának számításba vétele kicsinysége folytán csaknem egészen mellőzhető volt, de a vas-, acél- és páncél-hajók építése óta a D. elméletét beható tanulmányok tárgyává kellett tenni, hogy az iránytűnek használhatósága ilyen hajókon is biztosítva legyen. V. ö. Florian Henrik: Theorie und Praxis der Deviation u. Compass-Compensation (Pola, 1886); Evens, The magnetismus of ships ant the deviation of the compass, Washington 1867. Fournier, Deviations des compas, Páris 1873, stb. stb. L. még Eltérés.

D. a tengerjogban az utiránynak a hajóskapitány által önkénytes megváltoztatása. A hajóskapitány a neki előirt utirányt pontosan megtartani köteles, s nem szabad az utirányba fel nem vett kikötőt érintenie, az érintendő kikötők sorrendjét megváltoztatnia, vagy a kijelöltnél más rendeltetési kikötőt választania. (Rendeltetési kikötő az, a hol az odautazás véget ér.) Az utirányra vonatkozó határozott megállapodások hiányában a megfelelő utirányt, vagyis azt, a melyet egy lelkiismeretes hajóskapitány, az évszak, a szelek, az időjárás s egyéb körülménynek tekintetbe vételével választ, kell választania. A kijelölt, vagy a megfelelő utirányt csak szükség esetében s csak ennek határain belül szabad megváltoztatni. Minden D. a hajóskapitányt kártérítésre kötelezi. Ez hazánkban különösen azért fontos, mert a nálunk érvényes jog szerint az utiránynak megváltoztatása után a biztosító a bekövetkezett kárért nem felelős. (cod. de comm. 381. §.).

Forrás: Pallas Nagylexikon