Dézsi komplanáció
Igy nevezik az 1638. évi erdélyi országgyülésen
megállapított amaz egyezkedést, mely az unitáriusoknak egymás közti
viszálkodása és a szombatosoktól való megkülönböztetésüknek szüksége folytán
jött létre, mint sok részben szabályozója az unitarizmus államjogi helyzetének.
Midőn ugyanis 1636. az unit. főkonszisztorium 1632. évi határozata értelmében a
lengyel és szász papok mellőzésével a magyar Beke Dánielt választották
püspökké, az ezáltal megsértődött nemzetiségiek, melyeknek élén Ravius (Szőrös)
Mátyás, a kolozsvári szász unitáriusok lelkésze állott, azzal vádolták Bekét a
fejedelemnél, hogy nem követi az unitáriusok elfogadott hitvallását. Rákócy
György aztán, tekintettel arra is, hogy a mindinkább elharapodzó szombatosság
voltaképen az unitáriusok felekezetéből indult ki, elrendelte, hogy az
unitáriusok az országgyülés elé terjesszék hitvallásukat. Ezt a Dézsen 1638
juliusban tartott országgyülés vette tárgyalás alá s miután meggyőződött arról,
hogy a Beke által beterjesztett hitvallás megegyezik azzal, mely János Zsigmond
idejében lett megállapítva, békeséget hozott létre a viszálkodó unitáriusok
között, kik egyhangulag ugy nyilatkoztak a legfontosabb kérdésre, a Jézus
imádására vonatkozólag, hogy Jézus Istennek egyszülött fia s a szentirás
értelmében Istennek nevezendő, minélfogva tisztelendő és imádandó is. A D.
aztán a jövőre való tekintettel némely intézkedések megtételére utasította az
unitáriusokat és sok tekintetben megszorította addigi szabad mozgásukat.
Mindazáltal előnyös volt rájuk nézve abban a tekintetben, hogy teljesen
elkülönítették magokat az üldözött szombatosoktól.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|