Dhumapálma

v. duma, ágaspálma (növ., Hyphaene Gärtn. Cucifera Delile, Douma Poir.), gyürüzött törzsü, majd mindig két-kétáguan szétgalyadzó pálmafa; a galy tetején legyezőalaku levelei alkotják a koronát. Virága kétlaki, gyümölcse nagy csomókban nő, rostos burokja és fáshéju magva van. Afrikában a Fokföld kivételével, Madagaszkáron és Arábiában 9 faja él. Legismeretesebb a tébai D. (H. Thebaica Mart., H. crinita Gaertn., H. cucifera Pers., Douma v. Cucifera Thebaica L., dómpálma, mézeskalácsfa, (l. a Pálmák II. képén), 8-10 m. magas; 3-4-szer szétgalyadzik. Levele 2 m. hosszu. Virága halaványsárga v. pirosas; gyümölcse almanagyságu, sárgabarna, a kérge vastag és lisztes; ize, alakja olyan, mint a mézeskalács. Felső-Egyiptomban főleg a Nilus mentén terem, néhol az egyetlen fa s gyümölcsének a husa nevezetes eledel. Kairo piacára bőven szállítják. Maghéjából olvasót és játékszert, leveléből kosarat, szőnyeget, fonalat készítenek, fáját feldolgozzák. Tenyésztése nehéz és bizonytalan.

Forrás: Pallas Nagylexikon