Diaconicum

(gör.-lat.), az ó-keresztény bazilika egyik, a főbejárattól jobbra eső mellékhajójának apsisa és a szentélynek az a része, mely ama mellékhajójának megfelelt. A szentély e részében ültek a diakonusok, az apsisban pedig a templom kincsei voltak elhelyezve, azért secretariumnak, kincstárnak is hivták.

Forrás: Pallas Nagylexikon