Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diadochok... ----

Magyar Magyar Német Német
Diadochok... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Diadochok

E névvel illették a későbbi görög és római történetirók Nagy Sándornak azon hadvezéreit, kik birodalmán és örökén megosztozkodtak. Nagy Sándor halálos ágyán birodalmát «a legméltóbb»-ra hagyta, pecsétgyürüjét pedig Perdikkás tábornokának adományozta. Egyelőre tehát Perdikkás vezette az ügyeket, mint «kormányzó», Nagy Sándor utószülött fiának, Sándornak nevében. Kaján versenytársait a következőképpen elégítette ki: Makedoniát és Görögországot Antipatrosnak adta; Egyiptomot Ptolemaiosnak; Likiát, Pamfiliát és Frigiát Antigonosnak; Eumenés titkárnak Paflagonia és Kappadocia jutott, mig Kárdiát Kassandros kapta. Ez az első osztozkodás azonban nem volt végleges; ellenkezőleg: ezek az ujdonsült királyok és fejedelmek, ugyszintén fiaik és unokáik 80 éven át folytonosan véres háborut viseltek egymással. E zavarok kiválóbb eseményei: A lámiai háboru (Kr. e. 323-322), melynek az volt a vége, hogy Antipatros a felkelt görögöket ujból leigázta. Perdikkás kormányzó bukása, ki határtalan hatalomvágyával maga ellen zudította társait. Midőn 321. Ptolemaios ellen indult, saját katonái agyonütötték és erre Antipatros foglalta le a kormányzói cimet és rangot, mig szövetségesét, Seleukost, Babiloniával elégítette ki. Antipatros halála után (319) egyrészt az ő kitagadott fia, Kassandros, másrészt pedig Eumenés és Polysperchón között ujabb elkeseredett harcra került a dolog, melynek lezajlásával Antigonosé (Kassandros szövetségese), meg Kassanderé volt a diadal, kiknek ellenfeleik többnyire elvesztek. (Csakis Lysimachosnak sikerült Tráciát hatalmába keríteni). Mivel Antigonos immár maga akarta az egész birodalmat hatalma alatt egyesíteni, és fiával, Démétrios Poliorketés-szel együtt a kir. cimet is felvette: Ptolemaios, Seleukos, Kassandros és Lysimachos ujabb irtó háborut kezdettek ellene. E szörnyü harc, melyben Nagy Sándor anyja, özvegye, fia meg féltestvére elpusztult, egyelőre Antigonos diadalával ért véget. De megnevezett versenytársai nemsokára megujították támadásaikat és erre Kr. e. 301. Ipsusnál (Frigiában) döntő csatára került a dolog, melyben az agg Antigonos elesett. Ő volt az utolsó, aki az egész makedon világbirodalmat a maga egészében fenn kivánta tartani. Ujabb harcok után 280 körül végre a következő országok alakultak Nagy Sándor örökéből: a) Egyiptom Ptolemaios és utódai alatt. b) Sziria Seleukos és utódai, a Seleukidák alatt. c) Makedonia (a leigázott Görögországgal) Démétrios Poliorketés alatt. Ez a 3 diadoch-nagyhatalom. Független államnak megmaradt ellenben: a galatok országa Kis-Ázsiában, Pontus, Örményország, Pergamosz (az Attalidák alatt), Kappadocia, Bitinia, Rodus szigete és egy ideig: Judea. Sziriától keletre pedig a pártusok alapították meg fenyegető hatalmukat. Mindezen országok utóbb is még sok háborut viseltek egymás ellen, de végre kivétel nélkül a rómaiak hatalmába kerültek. A D. korának fontossága nem az említett háborukban és osztozkodásokban rejlik, hanem a kozmopolitikus hellén műveltség intenziv elterjedésében, mely Nagy Sándor hódítása nyomában az ismert keleti világot át meg áthatotta és amelyet a katonák durva önkénye és versengése nem tudott elnémítani. A görög nyelv lett a «koino dialektos», melyen Kelet és Nyugot megértették egymást; a görög tudomány és művészet pedig valamennyi diadoch-fejedelem udvarában fényes hajlékra talált, első sorban Alexandriában, amiért is a hellenisztikus korszakot másként alexandrinus-korszaknak is nevezik. A mellékelt térkép a Kr. e. 247-ben fennálló politikai helyzetet tünteti fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is