Diakovár
v. Djekovár, Gyorkovár (Djakovo), politikai-község
Horvát-Szlavonországban, Verőce vm. diakovári j.-ban, (1891) 4358 horvát-szerb,
ném. és magyar lak., egyike Horvátország legérdekesebb városainak, a szerémi és
boszniai rómm. kat. püspök, a járási szolgabirói hivatal, kir. közjegyzőség,
járásbiróság és adóhivatal székhelye; van papnevelő intézete, gimnáziuma,
irgalmas nővérek kolostora, takarékpénztára, pósta- és táviróhivatala és
póstatakarékpénztára. Leghiresebb épülete a Strossmayer püspök által 1867-83.
több mint 2 millió frt költségen, a csucs- és keverék stilnek vegyítésével
épült nagyszerü székesegyház, melynek kupolája 59, tornyai 108 m. magasak. D.
régi város. A XIII. sz. első felében Kálmán szlavoniai herceg D.-t a boszniai
püspökségnek adományozta; midőn a török háboruk kezdődtek, a boszniai püspök
ide tette át székét. Midőn 1382. mozgalom indult meg Mária királyné és Zsigmond
ellen, D. püspöke György nyiltan a királyné ellen foglalt állást; a felkelők
1386 jul. 25. megtámadták s fogságba ejtették Mária királynőt s anyját Erzsébet
özvegy királynét, s a kiséretükben megjelent Garayt és Forgáchot leölték. Ekkor
esett el Garay Miklós is, a királyné hive, kinek fia Miklós 1387. D.-t elfoglalta
s György püspököt Boszniába kergette. Zsigmond három izben (1393, 1398 és 1410)
fordult meg itt. Közvetetlenül a mohácsi csata után D. a törökök kezébe esett,
kiktől csak 1690. vétetett vissza; ekkor ismét a boszniai püspök birtokává
lett. Pataciae püspök 1703. a püspöki palotát építtette. A püspökség kiterjedt
jószágai, különösen rengeteg erdőségei a mostani püspök rossz gazdálkodása
mellett nagyrészt tönkre mentek. D.-nek mint politikai községnek 9127 lakosa
van (közte 718 magyar és 2171 német).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|