Diallele

(gör.), körben forgó bizonyítás, logikai hiba a definicióban v. bizonyításban, ha ugyanis valamit magamagával definiálunk, vagy valamely tételt oly más tétellel bizonyítunk, mely maga az első tételre mint bizonyítékra támaszkodik. Descartes pl. Isten létét azzal is bizonyítja, hogy világosan s határozottan átlátjuk e tételt, amit pedig világosan és határozottan gondolunk, az igaz. De maga ez az utóbbi tétel azzal bizonyíttatik, hogy Isten nem csalhat meg bennünket, tehát Isten létét feltételezi. Isten léte tehát bizonyítja, hogy amit világosan gondolunk, az igaz; ez az utóbbi tétel pedig bizonyítja, hogy Isten létezik. Igy egyik tétel sincs bizonyítva.

Forrás: Pallas Nagylexikon