Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diana... ----

Magyar Magyar Német Német
Diana... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diana

a görögök Artemise (l. o.) a rómaiak hitvallásában. De a név maga, mint már Cicero észrevette, a latin dies (nap) szóval függ össze, s igy arra vall, hogy eredetileg itáliai istenség volt, a nappali világosság istennője, kit, mivel az erdei vegetáció és állatvilág istensége is volt, korán a római irodalomban a görögök hasonló - de nem azonos - lényegü Artemisével identifikálták. Ez itáliai eredete mellett nemcsak a D. név etimonja szól, hanem az a körülmény is, hogy a régi római traidició oly istenségekkel hozza szoros összeköttetésbe, melyeknek a görögök hite világában hasztalanul keresnők equiválensüket. Együtt említik ugyanis az ariciai D.-t, kinek tiszteletére egész Itáliából összegyültek évenkint a latin törzsek, Virbiusszal, kiről egy régi magyarázó azt mondja, hogy vannak, kik őt a Napistennel egynek veszik, és említik Egeriával (l. o.), azaz két speciálisan itáliai istenséggel. Azt mesélik u. i. Virbiusról, hogy D.-nak ariciai ligetében első papja volt (a római költők szerint Hippolytos, kit midőn Poseidón lovai széjjeltéptek, D. keltett életre és ligetében elrejtette), s irják, hogy e liget szomszédságában volt az Egeria berke és ligetje. Fenntemlített isteni lényegéből könnyen megérthető, hogy szülő-istenasszony is volt «qui diem dat infantibus» s ezért mellékneve Lucina v. Genitalis. Hogy e szerepe régi volt és a Juno Lucináétól független, mutatja az említett Virbiusmonda, melynek a római költők a Hippolytosmondában vélték feltaláni görögös köntösét. Mint a nappali világosság istenségéből, természetszerüen korán fejlődnie kellett a vegetáció és állati tenyészet jótékony nemtőjévé, mert minden tenyészetnek feltétele világoság és fény. Az itáliai D.-ról nincsenek képzőművészeti ábrázolásaink. V. ö. Preller: Römische Mythologie.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is