Diane

(ejtsd: dján), 1. D. de Poitiers, II. Henrik francia király szeretője, Poitiers Jánosnak legidősebb leánya, szül. 1499 szept. 3., megh. 1566 ápr. 22. 13 éves korában férjhez ment Brézé Lajoshoz, Normandia helytartójához, de 1531. özvegy lett, s ekkor szépségével annyira meghódította a dauphint, hogy midőn ez - mint II. Henrik - trónra lépett, D. nagy befolyásra emelkedett az udvarnál. Cselszövényeivel Montmorency, St. André és Guise Károly biboros kezeire játszotta a kormányt, második leányát pedig Aumale Kolozs herceghez adta nőül. A király D.-t 1548. Valentinois hercegnővé tette. A vallásmozgalmakban üldözte a protestánsokat. A király halálával (1559) elvesztette befolyását s odahagyván az udvart, a Delorme Philibert által épített aneti kastélyába vonult vissza, hol meg is halt. V. ö. Guiffrey: Lettres inédites de D. de Poitiers (Paris 1865); Capefigue: D. de Poitiers (Paris 1860).

2. D. de France, angoulemi hercegnő, szül. 1538., megh. 1619., II. Henrik francia király és Duc Philippina természetes leánya. Előbb Farnese Horazio castroi herceghez, - Parma és Piacenza hercegének másodszülött fiához, - majd később Montmorency Ferenchez ment nőül, kit a Bertalan éjjen megmentett. Féltestvérét, III. Henrik királyt kibékítette Navarrai Henrikkel, s midőn ez - mint IV. Henrik - trónra lépett, D. befolyásos szerepet játszott az udvarnál és XIII. Lajos király neveltetését ő vezette. Gyermektelenül halt el.

Forrás: Pallas Nagylexikon