Dias

1. Antal Gonçalves, braziliai költő, szül. Caxiasban (Maranhao) 1823 aug. 10., megh. 1864 nov. 3. Portugáliában nevelkedett és a coimbrai egyetemen filozofiát és jogtudományt tanult. Eleinte hivatalt viselt Maranhaoban, de csakhamar a költészetnek és az irodalomnak szentelte magát. Több lapnak volt munkatársa és számos drámát is irt, melyek közül a: Léonor de Mendoça c. a legnevezetesebb. 1846. Rio-de-Janeiroban megjelent Primeiros cantos c. verskötete igen nagy hatást gyakorolt, és a braziliai irodalmat a népies irány felé terelte. Ezután Secundos cantos (u. o. 1848) és Ultimos cantos (u. o. 1850) c. verskötetei jelentek meg. Később D. Rio-de-Janeiroban a II. Pedro-kollégiumon a történelem tanára lett, 1851. a külügyminiszteriumban viselt hivatalt, 1855-58. pedig tudományos vizsgálatok céljából Európában járt. 1862. európai fürdőkbe ment, hogy megrongált egészségét helyreállítsa, de 2 év mulva, Braziliába való visszatértekor a hajón meghalt. Megemlítendő még D.-nak Diccionario de lingua Tupy (Lipcse 1858) könyve, mely a tupy nyelv nyelvtanát és szótárát foglalja magában. Halála után jelent meg: Obras posthumas (D. életrajzával, Rio-de-Janeiro 1866). V. ö. Wolf, Le Brésil littéraire (Berlin 1863).

2. D. Bertalan, l. Diaz.

Forrás: Pallas Nagylexikon