Diaszpor
(ásv.), timföldhidrát vagyis aluminium-hidroxid (Al2O3H2O
vagy Al2H2O4), timföldtartalma 85,1 %.
Rendesen leveles halmazokban, ritkábban rombos rendszerbeli táblás vagy
oszlopos kristályokban. Ritkán szintelen, többnyire sárgás, kékesfehér,
zöldesfehér vagy még gyakrabban sárgásbarna (utóbbi esetben vashidrát festi
meg, de többnyire csakis külsőleg). Igen jól hasad, gyöngyfényü. K. 6,5-7. Fjs.
3,3-3,5. Lángban nem olvad meg, de némelyik fajtája erősen pattogzik, erre a
tulajdonságra vonatkozik a Hauy (1801) adta név is (diaspeirein gör.
szétpattogzani), noha több előfordulásról ismeretes nem pattogzó D. mint
pattogzó. Egyik legnevezetesebb termőhelye Selmec mellett Bélabánya, hol
hófehér, földes, kaolin-külsejü ásványban, a bélabányitban (l. o.) terem és
pedig szintelen kristályokban; 1845 óta ismeretes a selmeci előfordulás.
Ugyancsak kristályokban találni még Svájcban (Campolongo Dazio grande mellett,
tessini kanton) korunddal együtt dolomitban Pennszilvániában (Unionville), leveles
halmazokban az Uralban (Kossoibrod Mramorskoi bánya), Kis-Ázsiában (Ephesus
mellett), Naxos szigetén smirgellel együtt, Massachusetts (Chester), Zillerthal
(Greiner). Szinonim vele az empholit.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|