Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diasztáz... ----

Magyar Magyar Német Német
Diasztáz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diasztáz

A gabonaneműek csirázása alatt fejlődő nitrogén-tartalmú fermentum, mely azon fontos tulajdonsággal bir, hogy magas hőmérséknél elcsirizesített keményítőt maltozzá és dextrinné képes átváltoztatni. Már régóta ismeretes volt, hogy a csirázott gabonában van egy anyag, mely a keményítőt dextrinné és cukorrá változtatja, amiért is a sör- és szeszgyártásban a csirázott gabonát cukorképző anyaga miatt régóta alkalmazzák. A tudósokat sok ideig foglalkoztatta azon kérdés is, hogy milyen vegyületek származnak a D.-nak keményítőre való hatásánál, mig végre kiderült, hogy a keletkező cukornem a máltoz. A D.-t magát a csirázott gabonából előállítani csak a legujabb időben Lintnernek sikerült, aki árpa malátából leválasztotta ezen nitrogén-tartalmu fermentumot, melynek összetételét a következőnek találta: C = 44,33 %, H = 6,98 %, N = 8,92, S = 1,07 %, O = 32,91 %, Hamu = 4,79. Szilágyi Gyula zabmalátából választotta le ezen anyagot, amelynek összetétele a következő: C = 45,24 %, H = 6,62 %, N = 9,44 %, S = 1,12 %, O = 31,58 %, Hamu 6,00 %. A D. előfordul már a csirázatlan gabonában is, de a csirázás jelentékenyen szaporítja. A csirázott gabonában akkor éri el a maximumot, midőn a gabonaszem levélcsirája (plumula) a szem nagyságát elérte, mig ha a levélcsira kifakad, a D. fogyni kezd. Legtöbb D. fejlődik az árpa csirázásánál, továbbá a zab, tengeri is alkalmas e célra. Van a D. hatását előidéző anyag ezenkivül az állati testben, nyálban pankreas és bélváladékában. L. még Cefrézés. D. orvosi szempontból, l. Malátakivonat.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is