Diatóma-föld
A diatómák (bacillariaceák) vagyis a kovasavtól áthatott sejtfalú moszatok, melyek a kovapáncélú radioláriakkal (protozoák) és kevés spongyatűkkel együtt néhol tetemes vastagságú telepeket alkotnak, úgy a legmélyebb tengerek fenekén, mint félig sós vagy édesvizekben is. Ilyen diatóma-telepek előfordulnak Franzensbad, Lüneburg és Planitz (Szászoszág) mocsáros turfás vidékein 2-30 méteres vastagságban, továbbá Berlin közelében, Auvergne, de kivált Columbiában Oregon tartományban, ahol eléri a 150 m. is. A földes, eldörzsölhető, liszt alakú agyag, kovasav vagy szenes (tőzeges) anyag által összetartott féleségűeket D.-nek; ha tiszta és porszerű, hegyi lisztnek (Bergmehl); ha finom palás Fripolinak (csiszoló-pala, ragadó-pala) nevezik; ebben több a radiolária és spongyatű, mint a diatómák váza. (Tokaj-Hegyalján, Mátrában mint
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|