Dickens
(ejtsd: diknsz) Károly (álnevén Boz), angol iró, szül.
Landportban, Portsmouth mellett 1812 febr. 7., megh. Gadshill Placeban,
Rochester mellett 1870 jun. 9. Igen szegényes viszonyok közt nevelkedett fel
Chathamban, Rochesterben és Londonban és ez utóbbi városban egy ügyvédhez állt
be irnoknak. Ismeretkörét folytonos önképzés utján igyekezett nagyobbítani és e
célból gyakran megfordult a British Museumban. Irodalmi működését néhány év
mulva mint hirlaptudósító kezdte meg; eleintén a Sun, később a Morning
Chronicle munkatársa volt. Időközben kiadta a londoni alsóbb néposztály
életviszonyaiból merített vázlatait, melyek Cruikshank tollrajzaival ellátva
Sketches of London (1836-37, 2 köt.) c. jelentek meg. E vázlataival és az
1837-38. években, heti füzetekben megjelent Pickwick papers-jeival D.
megalapította irói hirnevét. A következő évben irta korszakalkotó, a nép alsóbb
rétegeinek életét festő regényét: Oliver Twist-et. 1842. Amerikát, aztán
Olaszországot utazta be és 1845. az idősebb Dilke-vel együtt Daily News cimen
szabadelvü lapot alapított. Néhány év mulva azonban e lap szerkesztésétől
visszalépett és 1850. a Household Words cimü néplapot indította meg, amellyel a
középosztály művelődésére nagy hatást gyakorolt. E lap helyében 1859. All the year
round cimen uj hirlapot adott ki. Jelentékeny drámairói tehetséget is mutatott
D. azokban a szindarabokban, amelyeket a Literary guild, egy elöregedett irók
számára alakult intézet adott elő. Nagy sikert aratott továbbá azokkal a
műveiből vett felolvasásaival is, amelyeket 1867-68-ban Amerikában tartott. Ez
a folytonos, fáradságot nem ismerő tevékenység azonban egészségét is nagyon
megrongálta, ugy hogy néhány év mulva 1870. szélütés érte. A
Westminster-apátságban temették el. D. a fővárosban nevelkedvén és irnoki és
hirlaptudósítói minőségében is sokat forogván az alsóbb nép között, alaposan
megismerkedett annak életviszonyaival, szokásaival; a népéletnek ez a
mélyreható ismerete, mindenre, különösen a komikus helyzetekre kiterjedő éles
megfigyelő képessége, az emberiség szomoru sorsa iránt tanusított élénk
részvéte, a komikus és megható elemnek sajátságos keverése teszik bájossá
műveit, melyek az olvasó figyelmét mindvégig lebilincselik, noha legtöbbjükben
hiányzik az egységes, következetes terv. D. magyar elbeszélőiróinkra is hatást
gyakorolt. Művei közül megemlítjük: Nickolas Nickleby (1839); Master Humphrey"s
clock (1840-41); Barnaby Rudge (1841); Martin Chuzzlewit (1843); Dombey and Son
(1848); David Copperfield (1850); Bleakhouse (1853); Hard times (1854); Little
Dorrit (1857); A tale of two cities (1859); Great expectations (1861); Our
mutual friend (1865); The mystery of Edwin Drood (1870, befejezetlen maradt);
American notes for general circulations (1843); Pictures from Italy (1845); A
Christmas carol inprose (1843); The chimes (1844); The cricket on the hearth
(1845); The battle of life (1846); The haunted man and the ghost"s bargain
(1848); Memoirs of clown Grimaldi; A child"s history of England (1852);
Speeches, literary and social (1871). Leveleit: The letters of Charles D.,
legidősebb leánya adta ki (London 1879-80, 3 köt.) D. művei megvannak a Library
edition-ban (London 1881, 30 köt.), a Charles D." edition-ban (u. o. 1881, 21
köt.) és a Tauchnitz-féle kiadásban (Lipcse 48 köt.) stb. Magyar fordításban
megjelentek: A Dickwick-klubb hátrahagyott iratai. Ford. Huszár Imre (Pest
1863); Két város. Ford. D. B. és B. V. (Pest 1865); Barnaby Rudge. Ford.
Berczik Árpád (Pest 1872); Twist Oliver. Ford. Gondol Dániel és Gátszegi Ödön
(Pest 1843); A tüzhely tücske. Ford. Julia (Kolozsvár 1873); Dombey és fia.
Ford. Bus Vitéz (Budapest 1874); Nickleby Miklós és családjának élete és
viszontagságai. Ford. Benedek Aladár (Budapest 1875); Karácsonyi ének. Ford.
Belényesi Gábor (Budapest 1875); Chluzzlewith Márton élete és kalandjai. Ford.
Gyöngyösi László (Budapest 1885); Copperfield Dávid. Ford. Zichy Camilla
(Budapest 1877); Egy arisztokrata nő. Ford. Dallos Gyula (Esztergom);
Karácsony-éj. Ford. Nagy Péter (Kolozsvár 1846); Nehéz idők. Ford. dr. Récsi Emil
(Pest 1850, Téli könyvtár); Puszta ház. Ford. u. az (u. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|