Dickens

(ejtsd: diknsz) Károly (álnevén Boz), angol iró, szül. Landportban, Portsmouth mellett 1812 febr. 7., megh. Gadshill Placeban, Rochester mellett 1870 jun. 9. Igen szegényes viszonyok közt nevelkedett fel Chathamban, Rochesterben és Londonban és ez utóbbi városban egy ügyvédhez állt be irnoknak. Ismeretkörét folytonos önképzés utján igyekezett nagyobbítani és e célból gyakran megfordult a British Museumban. Irodalmi működését néhány év mulva mint hirlaptudósító kezdte meg; eleintén a Sun, később a Morning Chronicle munkatársa volt. Időközben kiadta a londoni alsóbb néposztály életviszonyaiból merített vázlatait, melyek Cruikshank tollrajzaival ellátva Sketches of London (1836-37, 2 köt.) c. jelentek meg. E vázlataival és az 1837-38. években, heti füzetekben megjelent Pickwick papers-jeival D. megalapította irói hirnevét. A következő évben irta korszakalkotó, a nép alsóbb rétegeinek életét festő regényét: Oliver Twist-et. 1842. Amerikát, aztán Olaszországot utazta be és 1845. az idősebb Dilke-vel együtt Daily News cimen szabadelvü lapot alapított. Néhány év mulva azonban e lap szerkesztésétől visszalépett és 1850. a Household Words cimü néplapot indította meg, amellyel a középosztály művelődésére nagy hatást gyakorolt. E lap helyében 1859. All the year round cimen uj hirlapot adott ki. Jelentékeny drámairói tehetséget is mutatott D. azokban a szindarabokban, amelyeket a Literary guild, egy elöregedett irók számára alakult intézet adott elő. Nagy sikert aratott továbbá azokkal a műveiből vett felolvasásaival is, amelyeket 1867-68-ban Amerikában tartott. Ez a folytonos, fáradságot nem ismerő tevékenység azonban egészségét is nagyon megrongálta, ugy hogy néhány év mulva 1870. szélütés érte. A Westminster-apátságban temették el. D. a fővárosban nevelkedvén és irnoki és hirlaptudósítói minőségében is sokat forogván az alsóbb nép között, alaposan megismerkedett annak életviszonyaival, szokásaival; a népéletnek ez a mélyreható ismerete, mindenre, különösen a komikus helyzetekre kiterjedő éles megfigyelő képessége, az emberiség szomoru sorsa iránt tanusított élénk részvéte, a komikus és megható elemnek sajátságos keverése teszik bájossá műveit, melyek az olvasó figyelmét mindvégig lebilincselik, noha legtöbbjükben hiányzik az egységes, következetes terv. D. magyar elbeszélőiróinkra is hatást gyakorolt. Művei közül megemlítjük: Nickolas Nickleby (1839); Master Humphrey"s clock (1840-41); Barnaby Rudge (1841); Martin Chuzzlewit (1843); Dombey and Son (1848); David Copperfield (1850); Bleakhouse (1853); Hard times (1854); Little Dorrit (1857); A tale of two cities (1859); Great expectations (1861); Our mutual friend (1865); The mystery of Edwin Drood (1870, befejezetlen maradt); American notes for general circulations (1843); Pictures from Italy (1845); A Christmas carol inprose (1843); The chimes (1844); The cricket on the hearth (1845); The battle of life (1846); The haunted man and the ghost"s bargain (1848); Memoirs of clown Grimaldi; A child"s history of England (1852); Speeches, literary and social (1871). Leveleit: The letters of Charles D., legidősebb leánya adta ki (London 1879-80, 3 köt.) D. művei megvannak a Library edition-ban (London 1881, 30 köt.), a Charles D." edition-ban (u. o. 1881, 21 köt.) és a Tauchnitz-féle kiadásban (Lipcse 48 köt.) stb. Magyar fordításban megjelentek: A Dickwick-klubb hátrahagyott iratai. Ford. Huszár Imre (Pest 1863); Két város. Ford. D. B. és B. V. (Pest 1865); Barnaby Rudge. Ford. Berczik Árpád (Pest 1872); Twist Oliver. Ford. Gondol Dániel és Gátszegi Ödön (Pest 1843); A tüzhely tücske. Ford. Julia (Kolozsvár 1873); Dombey és fia. Ford. Bus Vitéz (Budapest 1874); Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. Ford. Benedek Aladár (Budapest 1875); Karácsonyi ének. Ford. Belényesi Gábor (Budapest 1875); Chluzzlewith Márton élete és kalandjai. Ford. Gyöngyösi László (Budapest 1885); Copperfield Dávid. Ford. Zichy Camilla (Budapest 1877); Egy arisztokrata nő. Ford. Dallos Gyula (Esztergom); Karácsony-éj. Ford. Nagy Péter (Kolozsvár 1846); Nehéz idők. Ford. dr. Récsi Emil (Pest 1850, Téli könyvtár); Puszta ház. Ford. u. az (u. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon