Dictum

(lat., többese dicta), mondás, kijelentés, szó, ige. - D. biblicum, bibliai ige; d. classicum főhely (passzus); dicta probantia, bizonyító mondások, bizonyító igék, különösen bibliaiak, melyeken valamely hitelv alapszik vagy azokból levonható; dicta septem sapientum, a hét bölcs mondásai; D. de omni (d. de exemplo) et nullo (d. de diverso), logikai alapelv: ami a nemnek megfelel vagy azzal ellenkezik, az megfelel vagy ellenkezik annak összes fajaival vagy egyedeivel is. - D. de reciproco, logikai alapelv: ha valami ilyen v. amolyan dolog, akkor ilyen v. amolyan dolog tulajdonságával is kell birnia és megfordítva; p. ha minden szerves való él, akkor élettelen dolog nem lehet szerves; h a sik háromszög derékszögü is lehet, akkor van derékszögü dolog, ami sik háromszög. - D. factum. ugy történt, a mint mondták; «ugy tőn, amiként beszéle».

Forrás: Pallas Nagylexikon