Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Didaktikai ... ----

Magyar Magyar Német Német
Didaktikai ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Didaktikai kutatások

oktatás

Az oktatás ált. elméletének, paradigmá inak, cél jainak, folyamatának, irányításának, elv einek, törvényszerűség einek, ezek fejlesztésének megalapozó, tud., teoretikus, empirikus módszereket alkalmazó tevékenységei ( oktatáselmélet) . A didaktikai kutatások kezdetei a nevelés elemzésével egységben történő rendszerezéssel kapcsolódtak össze. Viszonylagos önállósodásuk a XVII. sz.-ban bontakozott ki ( Ratke, Comenius) . Súlypontjuk először a "hogyan tanítsunk" kérdés szisztematikus megválaszolása volt. A XIX. sz.-ban kiépültek az oktatás tartalmá nak kiválasztását, elrendezését, feldolgozási folyamatát rendszerbe foglaló didaktikai kutatások ( Herbart). A század második felében - főleg a német egy.-eken - a didaktikai kutatások két fő vonulata alakult ki: a tudás lényegével, a tanítás tartalmával foglalkozó szellemtudományi alapokon álló, valamint a módszer közp.-ú elemzések, vizsgálatok ("Inhaltsdidaktik", "Prozessdidaktik"). A kutatások kiterjedtek a "didaktikai háromszög" mindegyik ágára, a pedagógus okra, a tartalom ra és a tanuló kra. A XX. sz. fordulóján két jelentős változás történt a didaktikai kutatások terén. Egyrészt figyelmük a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődése, - fejlesztése felé fordult (reformpedagógia, Nagy László). Másrészt fellendültek az oktatás tv.-szerűségeinek egzakt, kísérlet ekre épülő, empirikus kutatásai (pl. Meumann) . A XX. sz. közepétől a didaktikai kutatások dominánsan multi- és interdiszciplináris jellegűek, integráltak lettek. Ezzel párhuzamosan azonban erőteljesen differenciálódtak is. (lélektani, művelődéselmélet i, tantervelméleti, információ s, rendszerszemlélet ű didaktika ). A XX. sz. utolsó évtizedeiben nagy hatást gyakoroltak a didaktikai kutatásokra egyes filozófiai, szociológiai, oktatástechnológia i, -technikai tanuláselméletek (pl. humán interakciós, képesség-módszer interakciós modellek, heurisztika, hermeneutika, programozás, számítógépes oktatóprogram, számítógéppel történő oktatás). Ebben az időszakban már közelebb kerültek egymáshoz a korábban eltérő utakat járó európai (kontinentális), valamint az angolszász didaktikai kutatások. (Az utóbbi országokban tkp. nem is voltak szorosabb értelemben vett didaktikai kutatások.) Napjainkban a didaktikai kutatások egyrészt az oktatás széles körű összefüggéseinek elemzésére, másrészt ezek részterületeinek sokoldalú feltárására irányulnak. Ezek közül négy terület, témakör emelhető ki: a) előjelző változók (az oktatást befolyásoló - főleg ped. - jellemzők); b) a tanítás-tanulás közvetlen összefüggései (a tanulóknak, az intézmények környezetének, az isk. vezetésének, közösségeinek, az oszt.-oknak meghatározó tényezői); c) folyamatváltozók (a ped.-ok és a tanulók meghatározó tevékenységei az oktatás során); d) eredményváltozók (az oktatás rövid és hosszú távú hatása a tanulók intellektuális, közösségi, érzelmi stb. fejlődésére). A jelenlegi didaktikai kutatásokat jellemzik továbbá a széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló összehasonlító szemlélet (pl. International Association for the Evaluation of Educational Achievement), problématörténeti megközelítés, az oktatási rendszer különböző területeinek, szintjeinek vizsgálata, a tantervelmélet i és didaktikai kutatások összefonódása, az egyes műveltségi területek, tantárgyak tartalmának, oktatásának vizsgálata, az alapkutatás ok, alkalmazott kutatás ok, akciókutatás ok összekapcsolódása, a didaktikai kutatások egy.-i és int.-i bázisainak kiépülése és kooperációja.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is