Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diderot... ----

Magyar Magyar Német Német
Diderot... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diderot

Dénes, francia enciklopédista, született Langersben (Campagne) 1713 okt. 5., megh. Párisban 1784 jul. 31. A jezsuitáknál tanult s megkapta a cenzurát, de azért inkább szépirodalommal, matematikával, fizikával és filozofiával foglalkozott. Irói hirnevét Pensées philosophiques (Páris 1746) c. munkájával alapította meg, mely a keresztény vallás ellen intézett röpirat volt s amelyet a parlament határozatából hóhér által égettettek el. Lettre sur les aveugles a l"usage de ceux qui voient (London 1749) c. munkájáért egy évi börtönt szenvedett. Előbbeni munkáival egyidejüleg más irókkal együtt adta ki 1746. 6 kötetben a Dictionnaire universel de médicine cimü, James Róbert angol munkájából fordított művet. Ez a kiadvány nagy tetszéssel találkozott s D. arra a gondolatra jött, hogy egy enciklopédikus lexikont adjon ki, melynek létesítésére 1751. Daubentont, Rousseaut, Mmarmontelt, Leblondt, Lemonniert és D"Alembertet nyerte meg; ő maga a művészeti és ipari anyag feldolgozását vállalta magára. Hanem 20 évi munkálkodás nyeresége oly csekély volt, hogy kénytelen volt könyvtárát eladni. A könyvtárat II. Katalin orosz cárné vette meg 15000 livreért, de használat végett egész életére nála hagyta. A cárnő meghivására D. Szt. Pétervárra ment, de az ottani éghajlatot nem tudta elviselni s rövid idő mulva visszatért. Mig az Encyclopédie-vel vesződött, azalatt mint regény- és vigjátékiró is fellépett; igy szellemes, bár sikamlós regényével: Les bijoux indiscrets (3 kötet, 1748) s két vigjátékával: Le fis naturel (1757) és Le pere de famille (1758). Ezenkivül sok filozofiai munkát is irt. Halála után Párisban bronz-szobrot emeltek emlékének. Barátjai nyiltszivü, önzetlen, becsületes embernek rajzolják, ellenségei pedig ravasznak és haszonlesőnek. Az bizonyos, hogy nagyon érzékeny volt s különösen e miatt volt feszült viszonyban Rousseauval. D. hagyatékából jelentek meg: Essai sur la peinture (1795); egy már 1772. irt ditirambja: Abdication d"un roi de la feve, mely rendkivül demokrata szellemü, továbbá a következő regények: La Religieuse (magyarul Az apáca. Ford. Szépfaludi. Pest 1869); Jacques le fataliste et son maître; Le neveu de Rameau (ezt Goethe fordította le németre, még mielőtt az eredeti megjelent volna). Nagy része volt D.-nak a Holbach-féle: Systeme de la nature (London 1770) c. munka összeállításában is. Filozofiai nézeteit D. gyakran változtatta. Princips de la philosophie morale on essai sur le mérite et la vertu c. munkájában Shaftesbury álláspontját foglalta el, a Pensées philosophique-ban (Haaga 1746) deistává lett s a Promenade d"un sceptique-ben pedig szkeptikus, mig Pensées sur l"interprétation de la nature (Páris 1754) c. munkájában a materializmus felé közeledett. Minden jelenséget az atomokra akart visszavezetni, de ezeknek olyan érzelmeket tulajdonít, melyek érintés folytán felszabadulnak és összeolvadhatnak, miáltal az öntudat egységét magyarázza. A költészetben az erkölcsileg megható s a tetsző természetesség irányát követte. Kortársai nagyon dicsérték elragadó, folyékony ékesszólását. Összes munkáit Naigem adta ki 15 kötetben (Páris 1798. s azóta többször); egy másik kiadás (22 köt.) u. o. 1821. jelent meg, mely sokkal teljesebb, rendezettebb s magában foglalja a Napoleon alatti cenzura által törölt helyeket is, valamint a Mémoires, correspodences et ouvrages inedits de D. 4 kötete (u. o. 18300-32). Ujabb teljes kiadás: Assezat és Tourneux (Páris 1875-77, 20 köt.). Érdekes életrajzi adatok vannak D.-ról leánya, madame de Vendeuil: Mémoires pour servir a l"histoire de la vie et des ouvrages de feu de D. c. feljegyzéseiben. V. ö. Rosenkranz: D.-s Leben und Werke (Lipcse 1866, 2 köt.); Morley: D. and the Encyclopaedists (London 1878. 2 köt.). Gärtner Henrik: D. és a polgári dráma (Phil. Közl. 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is