Didot

francia könyvny omdász- és könyvkereskedő-család, mely a francia könyvkereskedelmet számos kiváló taggal szaporította. A Párisban 1713. alapított üzlet Firmin Didot & Co. cég alatt még ma is fennáll s mostani tulajdonosai, D. Firmin Alfréd és Magimel Ödön, a D. családnak egy rokona. Az üzlet alapítója D. Ferenc (szül. 1689.) volt, aki többek közt kiadta Prévost-nak: Histoire général des voyages c. munkáját. Egyik jeles utóda D. Ambrus Ferenc; ez különösen a nyomdászat terént tünt ki, s nyomdáj ának számos terméke tipográfiai ritkaság becsével bir. Ő nyomta és adta ki a Collection d"Artois c. 64 kötetes regénygyüjteményt s a XVI. Lajos számára sajtó alá rendezett francia klasszikusokat. Ezt öccse, D. Ferenc Péter (1695-1783) követte, aki bátyját szakismeret tekintetében jóval fölülmulta. Kiváló érdemeket szerzett a nyomdászat, betüöntés és papirgyártás terén s ő alapította a hires essomer-i papirgyárt. Fia, D. Péter (1760-1853) nemcsak kiváló nyomdász volt, de irodalmilag is működött. Kiadásában jelentek meg a Louvre-kiadások elnevezés alatt ismert francia klasszikusok, továbbá Denous-nak: Voyage dans la Basse-et Haute Egypte, Visconti-nak: Iconographique grecque és Iconographique romaine cimű munkái. Egyik fia, Saint Léger volt a végnélküli papir föltalálója; egy másik fia, Péter folytatta az üzletet, mig a legfiatalabbik, Gyula (1794-1836), átvette atyjának betüöntödéjét s a betüöntést nagy tökélyre emelte; irodalmilag is működött s tagja volt a francia akadémiának. Fiai közül D. Firmin Ambrus (1790-1876) és Jácint (1794-1880) folytatták a családi üzletet, mely közös vezetésük alatt rendkivül emelkedett és világhirre tett szert. Ők adták ki Champollions és Texier utleirásait, a francia akadémia szótárát, az Encyclopédie moderne 39 kötetét, a Dictionnaire de la conversationt, a Nouvelle biographie générale, 46 kötetes munkát, a Bibliotheque grecque (60 köt.), a Bibliotheque latine-française (27 köt.), az Univers pittoresque (67 köt. 40000 acélmetszettel) stb. nagyjelentőségü vállalatokat. D. Firmin irodalmilag is működött; mint szakiró kiváló tekintély volt s mint kitünő hellenistát az akad. tagjává választották.

Forrás: Pallas Nagylexikon