Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dielektriku... ----

Magyar Magyar Német Német
Dielektriku... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dielektrikum

Az elektromos szigetelő anyagokat, helyesebben mondva a rossz elektromos vezetőket, tekintettel azon szerepre, melyet az elektromos hatások közvetítésében játszanak, Faraday nyomán e közös név alá foglalják. A mult század vége felé Cavendish, s tőle függetlenül 1837. Faraday azt észlelte, hogy a két vagy több vezető test között észlelhető elektromos indukcióhatások nemcsak a vezetők relativ helyzetétől, azoknak méreteitől, felületüknek alakjától, hanem a vezetők között lévő s őket környező rossz vezetőanyagnak természetétől is függnek. Igy p. valamely elektromos kondenzátor vezetői között lévő V potenciálkülönbségnek létesítésére szükséges Q. töltés is változik, ha a vezetőket elkülönítő szigetelő anyag változik. Az e tárgy körül folytatott hosszas kisérletezés Faraday-t ama jogos következtetésre késztette, hogy az elektromos vezetők között létező erőhatások, indukciótünemények létesítésében a közbenső rossz vezetőanyagnak lényeges szerep jut. E felfogás szerint az elektromos jelenségek az elektromos vezetők között létező erő- és indukcióhatások, nem távolba hatások, hanem a vezetőket elkülönítő rossz vezető anyag bizonyos kényszerállapotának nyilvánulásai. E kényszerállapotot az indukció-vonalak irányában való huzás s az indukció-vonalakra merőleges nyomás jellemzi. A mai napig szerzett tapasztalatok teljesen igazolják Faraday e felfogását.

A vezetők között lévő rossz vezető kényszerállapotának létesítésére véges idő szükséges, miből az következik, hogy az elektromos indukcióhullámok, az u. n. elektromos távolba hatások véges sebességgel terjednek a rossz vezetőkben. E következtetést először Hertz Henrik igazolta hirneves kisérleteivel. 1888. A kényszerállapot fogalmából továbbá következik, hogy annak létesítésére munka végzése szükséges. Az egy vagy több elektromos vezetőből való elektromos rendszerek létesítésére, a vezetők töltésére szükséges energia e felfogás szerint a vezetőket környező medium készerállapotának létesítésére fordíttatik; az elektromos rendszer munkaképessége, helyzeti energiája nem egyéb, mint a rossz vezető médium készerállapotának létesítésére fordított s a médiumban fogalmazott munka. Az elektromos vezetők kölcsönhatásából származó mekanikai munka, a vezetők kisülésekor létesülő hőhatások a médiumban felhalmozott munkának nyilvánulásai, s egyenértéküek a médiumban felhalmozott munka egyidejüleg beálló csökkenésével. A médium kényszerállapotának létesítésére szükséges munka csak akkor nyerhető vissza teljesen hasznos munka alakjában, ha a kényszerállapot a médiumban elhelyezett vezetők között lévő elektromótoros erőkkel egyidejüleg tényleg megszünik.

A kisérleti tapasztalás tanítja, hogy ez eset nem létezik, s a kényszerállapot változásai nem követik teljesen a készerállapotot okozó tényezők változásait. A médiumok e tulajdonsága, az ugynevezett elektromos hysteresis azt eredményezi, hogy a vezetők között való elektromótoros erők periodikus változásai a médiumban való munkafogyasztást eredményeznek. E munka a médiumban hőenergiává alakul át, melynek hasznát nem vehetjük. A természetben létező, a gyakorlatban használt u. n. «szigetelő» anyagok nem tökéletes dielektrikumok, a tényleg létező dielektrikumokra ható elektromótoros erők ebben nem csak kényszerállapotot, hanem elektromos áramot is létesítenek. A D.-ok jóságának, használhatóságának gyakorlati szempontból való megitélésekor tekintettel kell lennünk a dielektrikum bizonyos vastagságu rétegének átütésére elegendő elektromótoros erőre. A D.-ok közt azt nevezzük legnagyobb szigetelő képességünek, amelynek vezetőképessége legcsekélyebb s egyuttal bizonyos vastagságu rétegben a legnagyobb elektromótoros erőnek ellentáll anélkül, hogy áttöretnék.

A különféle dielektrikumokból készült szigetelő lemezek átütésére elegendő elektromótoros erő a lemezen alkalmazott vezetők alakjától, nagyságától, a dielektrikumra nehezedő nyomástól, általában annak fizikai állapotától függ; idevonatkozó számadatoknak az említett tényezőkre vonatkozó adatok hiányában nincs értékük. (Bővebben lásd Hoor: Az elektromos kondenzátor és gyakorlati alkalmazása. M. Mérnök és Épít. Egyl. Közlönye 1893.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is