Dieppe

(ejtsd: djepp), járási székhely és kikötőváros Seine-Inférieure francia départementban, a La Manche partján, ahol a Dieppette torkol és vasut mellett, (1891) 22771 lak., csipke-, pamutszövéssel, kötélveréssel, dohány-, hajógyártással, hires elefántcsontfaragással, nagyon látogatott tengeri fürdővel, igen jelentékeny osztrigatenyésztéssel. Kikötője, amely a tranzitoforgalmat tekintve, Franciaországban az 5. helyet foglalja el, igen jó és egyszerre 200 hajó befogadására alkalmas; a tulajdonképeni kikötőből és két uszómedencéből, (bassin a flot) áll: a Bérignyből és Duquesneből. A bevitel főtárgyai: szén, angol vasáruk, norvég és svéd fa meg nyers gyapot, kender és len; a kivitelé: italok, gabona, párisi fényüzési cikek, selyem- és gyapjuszövetek, földolgozott bőrök, csipkék, elefántcsonttárgyak stb. Rendes hajójáratok visznek át Angliába Newhavenbe és Grimsbybe. Legjelentékenyebb épületek a Szt.-Jakabról elnevezett gót templom, a Saint-Remy-templom (1522-1640), az 1433. épült komor erőd és a fürdőépület. Egyetlen szobor, a város szülöttének, Duquesne-nek szobra (id. Dantantól) ékesíti a legnagyobb terét. Közép- és népiskolákon kivül van egy hidrografiai iskolája, nyilvános könyvtára (20000 köt.) és kis régiségtára. A kikötő választja el a várost Pollet nevü külvárosától, amelyben kizárólag halászok és tengerészek laknak; ezek állítólag velencei származásuak. A XII. században D. helyén Bertheville nevü kis falu állott; emelkedni akkor kezdett, midőn a normannok Angliát meghódították. A XIV. században D.-i hajósok (1364) a guineai partokig jutottak el, ahol Petit D.-t alapították. Jean de Béthencourt 1402. a Kanári-szigeteken alapított gyarmatot. A XVI. században J. Parmentier, J. Ribaud stb. az Antillákat hajtották hatalmuk alá és mindenütt üldözték II. Fülöp hajóit. A XVII. században a város aláhanyatlott; a pestis, a nantesi ediktum visszavonása elnéptelenítette, az 1694-iki bombázás az angolok és hollandok részéről pedig elpusztította. Ujabb fölvirágzásához hozzájárult Berry hercegasszony, aki (1820) először használta itt a tengeri fürdőket. V. ö. Hitet: Hist. de D. (1838); Estancelin: Recherches sur les voyages et découvertes des navigateur normands; Joanne, D., la Tréport stb. (1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon