Dietétika

(gör.-lat.), a helyes életrendtan. A higiénében az egészséges embert illető legcélszerübb magatartás, az orvostanban pedig az egyes betegségeknek leginkább megfelelő életmód. Minthogy az egészséges ember a diétának nem igen szeret hódolni, főleg az étrend bizonyos irányu megszorítását értjük alatta, sőt egyesek a teljes diétát azonosnak mondják a koplalással. A D. főfeladata meghatározni, hogy az egyes betegségekben milyen táplálék a legcélszerübb; igy a cukorbetegeknek főleg hust, a lázasoknak tejet adunk, a hugysavas hajlandóságnál inkább növényi táplálék van javalva. Viszont megszorítjuk a táplálékot gyomorbajoknál, mig némely betegségeknél lehetőleg sok táplálékot adunk. Egynehány gyógyítómód is van a D.-ra alapítva, ilyenek az elhájosodás ellen való kurák, a Schroth-féle száraz kúra, a vegetarianizmus, a szöllő, savó, tej és kumisz gyógyító módok. A D. körébe tartozik még testi és szellemi működések szabályozása is; szellemi diéta a tartózkodás a szellemi munkától. V. ö. Bauer, Über die Ernährung d. Kranken, und diätetische Heilmethoden; Dujardin-Beaumetz: L"hygiene alimentaire 1889. D. nevelési szempontból, l. Testi nevelés.

Forrás: Pallas Nagylexikon