Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diez... ----

Magyar Magyar Német Német
Diez... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Diez

1. Frigyes Keresztély, a rom. filologia megalapítója, szül. Giessenben 1794 márc. 15., megh. Bonnban 1876 máj. 29., hol 1822 óta egyetemi magán-, 1830 óta rendes tanár volt. Eredetileg klassz.-filologus volt; 1813. résztvett mint önkéntes a Franciaország elleni szabadságharcokban. Tanári és irodalmi munkássága egyaránt kitünő volt; ő alapította meg a román filologiát mint tudományt s nevelt e szaknak számos kitünő német és francia munkást. Műveit legnagyobbrészt lefordították franciára is. Főbb munkái: Altspanische Romanzen (1821); Über die Minnehöfe (1825); Die Poesie der Troubadours (1826, 1883) és Leben und Werke der Troubadours (1829, 1882), a provençal-irodalom történetének első tudományos, alapvető tárgyalása; Grammatik der romanischen Sprachen (1836-38, 3 köt., 4. kiad. 1876, angolul 1862, franc. 1872), Etymologisches Wörterbuch der romanischen Sprachen (1853, 2 köt., 4. kiad. 1878), melyhez Jarnik indexet készített (1878); Altromanische Sprachdenkmale (1846); Die erste portugiesische Kunst- und Hofpoesie (1863); Altromanische Glossare (1865); Romanische Wortschöpfung (1875); Kleinere Arbeiten (halála után kiadta Breymann, 1883). Számos tanítványai Diez-alapítványt létesítettek a román filologia számára. V. ö. Sachs, D. und die romanische Philologie (1878); Breymann, D., Sein Leben und seine Werke (1878); Stengel, Erinnerungsworte von D. (1883).

2. D. Katalin, német költőnő, szül. Netphen faluban 1810 dec. 2., meghalt u. o. 1882 jan. 22. Költői tehetség, melynek főleg epikai dolgozatai méltán tetszést arattak, bár sokszor tulságos tért enged ezekben is a lirai és reflektáló elemnek. Legsikerültebbek: Die heil. Elisabeth v. Ungarn (1845); Dichtungen nach dem ersten Testament (1852); Joseph (1855); Agnes Bernauer (1857); Biblische Frauen (1864, szonettek); Frühlingsmärchen (1851, próza); Onkel Martin, elbeszélés (2. kiad. 1879); Edith, regény (1867, 2 köt.); Heines erste Liebe, regény (1870); Jepthas Opfer, dráma (1874); Frithjof (1879).

3. D. Robert, német szobrász, szül. Pöszneckben 1844 ápr. 20. Művei: Oberon és Titania (a drezdai udvari szinházban); a Breymann által megkezdett emlék az 1881. Braunschweigban elesettek számmára; tiz német tudós portrait-szobra a straszburgi egyetemi épületben; két monumentális kut a drezdai Albert-téren. - D. 1891 óta a drezdai művészeti akadémia tanára.

4. D. Vilmos, német festő, szül. Bayreuthban 1849 jan. 17. 1872 óta a müncheni művészeti akadémia tanára. A nyilvánosság előtt Schiller harmincéves háborujának illusztrálásával lépett fel, majd a Fliegende Blätterbe, és Hesekielnek Vom Grafen Bismarck c. munkájához készített illusztrációkat. Megemlítjük következő műveit: Utazó társaság egy faluban a XVII. században (1874); Markotányosné (1876); Két lovas egy csapszék előtt (1879); Erdei ünnep (1880); A pásztorok imádása (1883); Bucsujárás (1885); Pihenő földmivesek (1886); Egy utazó kocsi megtámadása (1888); Epizódok a harmincéves háboruból (1889). Aquarellben is sikerrel próbálkozott.

5. D., bünbocsátójegyárus, l. Tezel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is