Diezeugmenon

(gör.) a. m. széjjelválasztott, reorikai alakzat, az antezeugmenon (l. o.) ellentéte, midőn t. i. az egymásra következő és egymásnak megfelelő mondatok alanyai mindegyikének megvan a maga igeállítmánya, p.: Szél zendül az erdőn, Ott leskel a hold, Ide künn hideg éj sziszeg aztán (Arany).

Forrás: Pallas Nagylexikon