Differenciális szivattyu

Carret és Marshalltól eredő szerkezet, melynek egyszerüen szivó és kettősen nyomó hatása van. Ennek hengerében egy hosszabb tömör dugattyu jár föl és le, mely azonban nem érintkezik a henger falaival, hanem közt hagy, melyben viz van. A tömör hengerrel szilárd összeköttetésben, annak mintegy alsó végét képezvén, van egy szelepes dugattyu s ennek keresztmetszete kétszer akkora, mint a tömör dugattyué. Ezen szelepes dugattyu már szorosan jár a hengerben. Ennek alján szintén van egy fölfelé nyiló szelep, melyen át a viz a viztartóból vagy medencéből a hengerbe jut. A henger felső végén szükebb s oly nyilásban végződik, melyen a tömör dugattyu szorosan, vizhatlanul átmegy. Közel a henger felső végéhez, oldalt egy fölfelé görbülő cső van, melyet nyomószelep zár el a hengertől. A szivattyu működése a következő: Midőn a dugattyu fölfelé megy, a keresztmetszetek különbsége miatt a viz a gyürüs térből részben az oldalcsőbe kénytelen nyomulni, miközben a legalsó szelepen át kétszer annyi viz szivódik föl a hengerbe, a szélesebb dugattyu alá. Ha a dugattyu lefelé megy, a szelepes dugattyu alatti viz fele a henger gyürüs terébe, fele a felső oldalcsőbe nyomul. Ebbe tehát a viz a nyomás által behatol, akár lefelé, akár fölfelé jár a dugattyu, mig a viztartóból való fölszivás csak a dugattyunak fölfelé való járásánál eszközöltetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon