Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dingelstedt... ----

Magyar Magyar Német Német
Dingelstedt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dingelstedt

Ferenc, báró, német költő, szül. Halsdorf hesseni faluban 1814 jun. 30., megh. Bécsben 1881 máj. 15., hol 1867 óta előbb az udvari opera, utóbb a várszinház igazgatója volt. 1831-34. teologiát s filologiát tanult Marburgban s 1836-38. a kasseli gimnázium tanára volt. Innen, néhány szabadelvü verse miatt büntetésből Fuldába helyezték át, mire 1841. lemondott állásáról. Most nagy utazást tett, mire 1843. udvari tanácsos s könyvtárnok lett Stuttgartban, 1850-ben az udvari szinház intendánsa volt Münchenben. A klerikális párt itt 1857-ben kieszközölte elbocsáttatását, mire 1858-ban a weimari udvari szinház indendánsa lett. Innen került Bécsbe, 1876-ban lett báró, 1859-1865. volt a Schiller-alapítvány elnöke, a Shakespeare-társaság megalapítása körül is nagy érdeme van. Már 1838. lépett föl dalokkal s novellákkal, de csak a névtelenül megjelent Lieder eines politischen Nachtwächters (1840) tették nevét ismertté. E forradalmi szellemü dalok a német politikai lira leghatásosabb termékei közé tartoznak s jóval sikerültebbek, mint a következő gyüjtemény (Nacht und Morgen 1851) darabjai. Még értékesebbek eszmékben gazdag költeményei (Gedichte 1845), melyekben sok a szellemes epigramm és a fényes rajz. Regényei s utirajzai éles megfigyeléséről s finom előadási képességéről tanuskodnak: Unter der Erde, regény (1840); Heptameron, novellák (1841); Sieben friedliche Erzählungen (1844); Wanderbuch (1839-43, 2 köt.); Erinnerungen aus Holland (1847); Die Amazone, legjobb regénye, a modern társadalom eleven rajza (1868). Drámái közől legtött hatást tett Das Haus der Barneveldt (1850). Azonfelül Beaumarchais, Moliere, de főleg Shakespeare sok darabját dolgozta át igen tapintatosan és ügyesen a mai szinpad számára. Önéletrajza (Münchener Bilderbogen, 1879) és irodalmi tanulmányai (Eine Faust-Trilogie 1876 és Literarisches Bilderbuch 1880) igen érdekesek. Ő hozta először (Münchenben 1864. és Bécsben 1875) Shakespeare összes történeti drámáit összefüggő ciklusban szinre. Mint igazgató és udvari tanácsos maró gunyja és kiméletlen cinismusa által gyülöltté tette nevét és ifjukori demokrata hajlamait maga tette nevetségessé. Összes munkái (de távolról sem teljes) 1877, 12 köt. V. ö. Rodenberg, Heimaterinnerungen an Franz D. und Fr. Ötker, 1882. Rodenberg, Blätter aus D.-s Nachlass (Berlin 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is