dióda

elektr Olyan kételektródás kapcsolási elem, amelynek ellenállása a rákapcsolt feszültség polaritásától függően nagy v. kicsi. Két típusa van: a vákuumdióda és a félvezetődióda. A vákuumdióda légritkított üvegbúrába épített izzószálból és egy fémlemezből áll. Ha a szálat árammal izzítjuk, akkor elektronok lépnek ki belőle. Abban az esetben, ha a fémlemez pozitív az izzószálhoz viszonyítva, magához vonzza az izzószálból folyamatosan kilépő elektronokat, azaz áram folyik a diódán keresztül. Ha a fémlemez negatív az izzószálhoz viszonyítva, akkor taszítja az izzószálból kilépő elektronokat, ezért a diódán átfolyó áram lecsökken, nagy feszültség esetén teljesen megszűnik, tehát a dióda ellenállása sokkal nagyobbnak mutatkozik, mint az előző esetben. Mivel a vákuumdióda akkor vezet, ha a fémlemez pozitív, a fémlemezt anódnak, a hozzá viszonyítva negatív, elektronkibocsátó elemet (izzószálat v. a szál által izzított és a szálat körülvevő fémhengert) katódnak nevezik. A vákuumdióda előnye, hogy teljesen elzárható vele az áram útja, tehát ha váltakozó áramot kapcsolunk rá, igen jó hatásfokkal egyenirányít. Hátránya, hogy a mai igényekhez viszonyítva terjedelmes és ütésre érzékeny. A félvezetődiódák félvezető kristályokból állnak, amelyben megfelelő eljárással egy p-n átmenetet alakítanak ki. A félvezetó kristály rendszerint germánium v. szilícium. A germániumdióda olcsóbb, a szilíciumdióda viszont nagyobb feszültséggel terhelhető, és nagyobb környezeti hőmérsékletet visel el. A félvezetődióda két kivitelben készül: csúcsdióda és rétegdióda. A csúcsdióda nagyobb frekvenciákon is jól működik, a rétegdióda nagyobb árammal terhelhető. A félvezetődióda hátránya a vákuumdiódával szemben, hogy sohasem zárja le teljesen az áram útját, mindig van egy kis visszárama, előnye viszont a kis méret és a nagy ütésszilárdság.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• ellenállás
• feszültség
• félvezető
• áram
• elektron
• anód
• katód
• váltakozó áram
• csúcsdióda
• frekvencia