Dioklea
(Dioclea), a rómaiak korában város volt a mai Montenegró
területén, a Zeta folyó torkolatánál. Diocletianus császár onnan vette nevét. A
város már az V. sz.-ban keresztény püspök székhelye volt. A szlávok bejövetele
után D. környéke külön szláv zsupa (kormányzási terület) lett, mely
Konstantinos Porphyrogenitos leirása szerint a X: sz.-ban a tengeren Cattarótól
Antivariig és a szárazon a szerb (rasciai) zsupáig terjedt, tehát körülbelül a
mai Montenegró területének felelt meg. A D.-i zsupa története homályos, a
X-XII. században önálló királyok uralkodtak itt és fővárosuk, melyet szláv
nyelven Dukijának neveztek, érseki székhely is volt. A X. sz. vége felé
uralkodott itt Vladimir király, ki 996. kénytelen volt Sámuel bolgár cár
fenhatóságát elismerni. Vladimir halála (1015) után D. Bolgárországgal
egyesült. De már három évvel későbben megsemmisítette II. Basilios bizanci
császár a bolgár birodalmat és 1019. D.-t is elfoglalta. Csak Vojslav vagy
Dobroslav D.-i fejedelemnek (1034-50) sikerült hazáját ismét a bizanci járom
alól felszabadítani. Utána még több király uralkodott D.-ban, kiknek többnyire
csak neveiket ismerjük. Ilyenek: I. Radoslav (1050 után), Mihály (1078 körül),
Bodin (1081-1100), György (1115) és mások. II. Radoslav D.-i király uralkodása
alatt Nemanja István szerb zsupán elfoglalta D.-t, melyet 1168. végkép a szerb
országgal egyesített. Ezután lassankint D. neve is eltünik a történelemből. L.
még Montenegró.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|