Dión

1. Szirakuzai nemes, szül. K. e. 409. Hipparinos fia. Korán Plato tanítványa lett, szabadelvüsége és szigoru erkölcsei dacára idősb Dionysios (l. o.) tyrannosnál is nagy becsben állott, de hiába igyekezett erre s utóbb fiára jóindulatulag hatni. Philistostól gyanuba kevertetvén, 366-ban számüzetett és Görögországba távozott, hol kiváló tiszteletben, bölcselők társaságában élt, mig ifj. Dionysios zsarnoksága és családjának üldöztetése visszatérésre nem kényszerítették, a midőn is testvérének Megaklésnek és Hérakleidésnek segítségével hazáját felszabadítani igyekezett. 800 zsoldossal megrakott 3 hajóját Szirakuzéban nagy örömmel fogadták 357.; eközben azonban az Itáliából visszatért Dionysios maradt a vár ura. Fanyar viselkedésével a zsarnok ellen folytatott hosszas harcok és alkudozások alkalmával elvesztette a nép kegyét és midőn azzal kezdték gyanusítani, hogy maga is a zsarnokságra törekszik, elvonult zsoldosaival a leontinusokhoz. Majd ismét visszahivatott. Bosszuvágy nélkül ujra kezébe vette a kormányt és végre sikerült a várat feladásra birnia. Midőn aztán minden egyszerüsége és mérséklete mellett mégis szigorubbnak mutatkozott és a féktelen demokraciát aristokraciává akarta átalakítani, ismét felülkerekedtek a démagogok. Hérakleidés kivégeztetésével még inkább elvesztette a nép kegyét. E hangulatot felhasználva az athénei Kallippos (Kallistratos), összeesküvést szőtt ellene, melynek D. áldozata lett 353. Halála után a szirakuzéiak mint a szabadság visszaállítóját gyászolták és közköltségen emléket állítottak neki.

2. D. Chrysostomos (aranyszáju), kit Coccejusnak is neveztek, görög retor és filozofus, született Prusában, Bithiniában Kr. u. 50., tekintélyes családból, megh. a II. sz. kezdetén. Először a szónoklat művészetét, ugy mint akkor a szofisták művelték, gyakorolta, később a stoikus iskola buzgó követője lett. De ugy élt mint a cinikusok, oroszlánbőrt viselt s az idők romlottsága ellen keserüen kifakadt. Midőn egyik barátja Domitian császár ellen való összeesküvésben vett részt, D. elszökött Rómából s a gétákhoz menekült. Domitian halála után visszatért Rómába s nagy kegyben állott loccejus Nervánál, később pedig ennek utódjánál Trajannál. 80 beszédje maradt fenn, melyek izléséről, ismereteiről s filozofiai szelleméről tanuskodnak. Először megjelentek 1551. Velencében, később több izben, utoljára Dindorf adta ki Lipcsében 1857. V. ö. Martha Les moralistes sous l?empire romain (Páris 1864). Arnim J. Dionis Prusaensis quem vocant Chrysostomorum quae extantomnia (Lipcse 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon