Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dioptra... ----

Magyar Magyar Német Német
Dioptra... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dioptra

(gör.), egy olyan irányzó készülék, mely nem nagy pontosságu mérésekre szolgál. Lényegében két párhuzamos lemezből áll. Az egyiken, amelyikre szemünket illesztjük, van egy vagy több kerek lyuk vagy pedig egy vékony hasadék. A másikon van egy nagyobb nyilás és ennek hosszában kifeszítve egy lószőr-szál vagy finom fonál, mely az előbbi lemez hasadékával egy sikban van.

Ha a hasadékon benézve azt látjuk, hogy az irányszál fedi p. a mezőn kitüzött rudat, akkor azt mondjuk, hogy a rud be van irányozva. A D.-nak legegyszerübb alakját a puska csövén látjuk, ahol a rés helyett egy kis bevágás, az irányszál helyett pedig egy kis szög (légy) van a csövön.

A mérnöki gyakorlatban sokféleképen használják a D.-t, de legtöbbször, különösen régebben mint D.-vonalzót, mely a mérő asztalnak kiegészítő része. (Ma már itt is inkább a távcsövet alkalmazzák az ugynevezett távcsőves-vonalzó alakjában). Itt a D. sárgaréz-vonalzóra van alkalmazva, ugy hogy a vonalzó egyik éle benne legyen abban a sikban, melyet az irányszál és az irányzó rés határoznak meg. (Használatát l. mérőasztal). Készítenek néha olyan D.-t, melynek mindkét oldalán van irányzó rés és irányszál ugy, hogy a D.-t mindkét végéről lehet irányozni. De ez nem célszerü, mert ha a vonalzó éle nincsen benne pontosan abban a sikban, amit az irányszálak és a hasadékok állapítanak meg, akkor a rajzban hibát követünk el, amint fölváltva, hol az egyik, hol a másik D.-t használjuk. A D.-n alkalmazott hasadék rendesen homályos képet ad az interferencia miatt, világosabb a kép finom lyukakon keresztül. A lyukak mérete 0,75-1,127 mm. lehet, a hasadékoké 0,45-0,75 mm. Régebben, mielőtt a távcső használata elterjedt volna, minden irányzásra a D.-t használták már az arabok is. Ma már a távcső kiszorítja a használatból. Ugyanis a D.-nál a képek, t. i. a szál és a beirányzott tárgy képe nincsenek egy sikban s igy az irányzás nem pontos. Azonkivül, mivel a nézés szabad szemmel történik, 100-150 m.-en tul nem igen terjedhet az irányzás. Ha két D.-t egymásra merőlegesen állítva egy botra, v. állványra erősítünk, ugy nyerjük a D-keresztet, mellyel merőleges irányokat lehet kitüzni. A D.-korong olyan szögmérő műszer, mely egy D.-ból és egy fokbeosztásu, köralaku tányérból áll. A D. helyzetét a beosztott körön le lehet olvasni, rendesen nonius segítségével. Csak kis pontosságu szögméréseknél használatos.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is