Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diploma Leo... ----

Magyar Magyar Német Német
Diploma Leo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diploma Leopoldinum

(lat.) név alatt ismeretes közjogunkban az a hitlevél, melyet I. Lipót, az erdélyi rendek által Bécsbe küldött Bethlen Miklós szorgalmazására, Strattmann, Kinsky és Caraffa tanácsára, 1690 okt. 16. irt alá. E hitlevél, mely szerint intéztettek Erdély belügyei több mint százötven éven át, Erdélyország Fogaras várában összegyült rendei által elfogadtatván, az eredeti szövegen országgyülésen kivül tett jelentékeny változtatásokkal 1691 dec. 4. kiadatott. Eredetileg ideiglenes jellegü volt ugyan, de részint azért, mivel az ausztriai házból, Lipót után következő fejedelmek mindannyiszor ünnepélyesen megerősítették, részint pedig az 1791. II. t. c. ezen bekezdésénél fogva: «az 1691-iki Lipót-féle kegyelmes hitlevél, mint I. Lipót Ő Felsége és az erdélyi fejedelemség közt önként kötött sarkalatos egyezmény... .», oly kötéslevélnek tekintendő, mely egyezményileg magában foglalja az ausztriai ház Erdély feletti uralkodásának feltételeit.

A hitlevél Erdélyországnak következő szabadságokat biztosított: 1. A bevett 4 vallás eddigi jogait megtartja; a katolikusok ott, ahol nagyobb számmal laknak, templomokat építhetnek. A világi s egyházi rendnek ez ellen való ellenmondása érvénytelen. 2. A régi királyoknak és fejedelmeknek adományai és kiváltságai mostani birtokosaiknak biztosíttatnak. 3. Az Approbaták és Compiláták, Verbőci Hármaskönyv (a jus resistendi kihagyásával), valamint a szászok municipális jogai érvényben maradnak. 4. A közigazgatás, a törvényhozás és jogszolgáltatás megtartja eddigi alakját. 5. Minden hivatalra csak belföldiek, u. m. magyarok, székelyek és szászok neveztetnek ki, tekintet nélkül vallásukra; Ő Felsége azonban, a rendek megegyezésével, honfiusítás végett ajánlatokat tehet. 6. A fegyverrel visszafoglalt joszágokat ingyen kapják vissza régebbi birtokosaik, s a megszakadás cimén a kincstárra szálló javak egyedül érdemes belföldieknek fognak adományoztatni. 7. és 8. A főkormányzó, az erdélyi hadak fővezére, a főkancellár, az itélőmesterek és más, azelőtt szokásban volt méltóságbeliek a kijelöltek lajstromából, csupán erdélyiek közül neveztetnek ki, valláskülönbség nélkül. A megyei, illetőleg székbeli, ugyszintén a városi főtisztek választása a régi szabadságban és törvényes szokásban marad meg jövendőre is. 9. A tanácsurak és a kir. tábla tagjai közül (I. Lipót önkényes betoldása szerint) legalább (saltem) 3-3, az itélőmesterek közül pedig legalább 1 katolikus legyen; a szebeni királybiró a főtanács tagja. 10. Országgyülés évenkint tartatik. 11. A kormányzó lakjék az országban, s esküdjék meg a törvények megtartására. 12. Az adóösszeg béke idején 50000 tallér, háboruban 400000 forint; felosztásának módját a rendek határozzák el. 13. Uj adó nem hozatik be, a vámok és harmincadok nem emeltetnek. 14. A szabad székelyek közterheket nem viselnek, hanem a haza védelmére, saját költségükön katonáskodnak. 15. A kereskedés szabadsága továbbra is fentartatik. 16. A tizedeket ezentul is a földesurak bérlik a kincstártól. 17. Nagyszámu katonasággal a Felség nem terheli a tartományt; az őrség feje német tábornok lesz, aki azonban csupán hadi ügyekben érintkezik az állam tanácsával; a közigazgatásba nem avatkozik. 18. A szászok és adozó nép ezentul nem köteles ingyen ellátni az utazókat; postáról az államtanács, fogadókról a földesurak és a városok gondoskodnak.

Az ekkép kiállított hitlevél 1. és 2. pontjával a katolikusok nem lévén megelégedve, 1693 ápr. 9-én pótlékdiploma adatott ki, mely szerint: 1. Mind a 4 bevett vallás szabadon gyakoroltatik; az egyházak vagyona épségben marad. 2. A katolikusok számára adassék át a kolozsvári ref. templom és az unitáriusok kollégiuma, valamint a gyulafehérvári Báthory-féle templom, Kolozsmonostor pedig számukra 15000 frt-ért visszaváltatik. 3. Gondoskodik a Felség arról, hogy a kat. ifjakat megbizható egyházi személyek neveljék, ugyszintén arról is, hogy a katolikusoknak a püspöki kötelességek teljesítésére alkalmas apostoli vikáriusa legyen. 4. A katolikusok, a többi vallások sérelme nélkül, lakásuk helyén bárhol szabadon építhetnek templomokat. 1693 máj. 14. még egy felségi okirat adatott ki, melyet, mivel Alvinczi Péternek, az erdélyi rendek utasításokkal ellátott követének előterjesztéseire szóló válasz volt, Alvinciana resolutionak szoktak nevezni. Ebben ki van mondva, hogy sem a császári s királyi méltóság, sem a közjó meg nem engedheti, hogy a diplomában változtatás történjék. Továbbá, hogy a székelyeket háboruban nem viszik ki a haza határain, hacsak azt a haza védelmének szüksége nem parancsolja; hogy a kormány székhelye Gyulafehérvár legyen és hogy az erdélyi udvari kancellária a magyarországitól külön választassék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is