Diplosis
Löw. (állat), a Gubacslegyek családjának egyik neme, melynél
a him csápizeinek száma mindig kétannyi, mint a nőstényé. Európában mintegy 100
faja ismeretes, amelyek közül hazánkban is több tenyészik. Legközönségesebb
faja a buzaszipoly (D. triciti Kisley), melynek teste halvány citromsárga;
szárnyerei közül a 3. villás; hossza 1,5-1,6 mm. Lárvája fiatal korában
üvegszerüen átlátszó, később szalma- majd élénksárga szinü lesz, hossza 3 mm. A
lárva növekedése három hetet vesz igénybe, az álbáb 2,5-12 cm. mélységben tölti
a telet a földben s csak május elején lesz valódi bábbá. A legyek május végén
és juniusban jelennek meg oly földeken, amelyekben az előző évben rozsot avagy
buzát vetettek. A nőstény petéit a buza pólyáinak átszurása után a kalászra
rakja, még pedig 10-15-öt. A lárvák 8-10 nap mulva buvnak ki s kezdetben
virágporral, majd a szemek tejnedvével táplálkoznak, minek következtében a
kalászon fekete foltok mutatkoznak s a kalász v. egészen üres marad v. pedig
szemei elcsenevésznek. A lárvák teljes kifejlődésére 8 hét szükséges. Tulságos
nagy károkat nem tesz s legfeljebb 10 %-ra lehet becsülni az itt-ott okozott károkat.
Ennek társaságában fordul elő néha a D. aurantiaca Wagn., mely 1,8-1,9 mm. és
narancssárga szinü. A borsószipoly (D. pisi Win) 1,75 mm. hosszu, lárvája 2 mm.
s néha százával található a borsó hüvelyében, de nagy károkat ennek dacára sem
okoz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|