Dippel

1. János Konrád, ném. teologus és orvos, utóbb alkémista, szül. Frankensteinban 1673 aug. 10., megh. Wittgensteinban 1734 ápr. 25. Az illó állati olaj (Oleum animale Dippeli) felfedezője. A berlini kék festék felfedezése az ő és Diesbach festő érdeme. Gieszenben tanult teologiát, orvostant és jogot. Később Sztraszburgban felolvasásokat tartott az aporologiából, de a városból kiutasították s erre kalandos életet élt szanaszét. 1698. adta ki Christianus Demokratikus álnév alatt. Papismus Protestantium Vapulans c. munkáját, melyben az ortodox egyházat igen hevesen megtámadta. Hessenből is kiutasíttatván, 1704-től kezdve Berlinben, M/m. Frankfurtkan, Amsterdamban. Leidenben és Altonéban élt. A dánus kormány ellen intézett támadásai miatt 7 évi börtönt szenvedett, mire Svédországba ment, hol szerencsés gyógyítása által nagy feltünést keltett. Kezdetben ortodox volt, majd Spener iratainak olvasása folytán pietista, végül szabadelvü és a felvilágosultság előharcosa lett. Különben foglalkozott aranycsinálással, kutatta a bölcsek kövét és igen képzett kémikus volt. Összes iratai 1747. jelentek meg Berleburgban, 3 kötetben. V. ö. Bender, Johann Konrad D. Der Freigeist aus dem Pietismus (Bonn 1822); Ritsch, Geschichte des Pietismus (u. o. 1884).

2. D. Lipót, német botanikus, szül. Santereckenben, a rajnai Pfalzban, 1827 aug. 4. Előbb erdészeti tanulmányokkal foglalkozott az aschaffenburgi, karlsruhei akadémiákon és a müncheni egyetemen, később aztán főkép Schleiden vezetése mellett a növénytani tudományoknak élt. 1856. Idarban tanító volt, 1869. a botanika rendes tanára és a növénytani kert igazgatója lett Darmstadtban. Főbb művei: Beiträge zur vegetabilischen Zellenbildung (Lipcse 1858); Die Entstehung der Milchsaftgefässe (pályamunka, Rotterdam 1865); Die Intercellularsubstanz und deren Entstehung (u. o. 1867); Das Mikroskop und seine Anwendung (Braunschweig 1882-83, 2 köt.); Grundzüge der allgemeinen Mikroskopie (u. o. 1885); Die feinere Struktur der Zellwand (Frankfurt 1878); Handbuch der Laubholzkunde, 1. és 2. rész, Berlin 1889-91).

Forrás: Pallas Nagylexikon