Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
disszonanciazene Esztétikai kategória, a konszonancia ellentétes fogalompárja, melyek közötti összefüggést, különbözőséget stíluskorszakonként más- és másként írtak körül, határoztak meg. A disszonancia jelenségét matematikailag kifejezve is megközelíthetjük. Vagyis a hangok rezgésszámarányának viszonya egyszerűtől a bonyolultig, a konszonanciától a disszonanciáig vezető fokozatokat fejezi ki. A disszonanciát mint akusztikai jelenséget az együtthangzási, egybeolvadási képesség fokozatos csökkenésével érzékelhetjük. A disszonanciát mint érzetet a hangok közötti súrlódások, lebegések váltják ki, s ezek érzelmileg nyugtalanító hatást keltenek. Ma a disszonanciának nincsenek feltételei, következményei, az érzelem helyét az értelem veszi át. a zeneművészetben a konszonancia ellentéte, ideiglenesség, megoldatlanság, feszültség érzetét keltő összhangnélküliség a tonalitáson belül. Az atonalitás térhódítása óta a modern zeneművészetben ennek a megkülönböztetésnek nincs értelme. stilisztikai értelemben a szokottnál nagyobb erőfeszítést igénylő vagy monoton hangcsoportok, hangsúlytorlódások, zavaró beszédszünetek, illeszkedési hibák folytán létrejött rosszhangzás. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|
Magyar
Angol
Német