Díszbogarak

(Buprestidae Leach.) a fedelesszárnyuak rendjének, az ötizüek (Pentamera) csoportjába tartozó bogárcsalád, melyek fémfényük és díszes mezük által tünnek ki. Testök hosszukás ékalaku és többnyire lapított. Kicsiny fejük a nagy előtor által majdnem takart. Rövid csápjaik fürészesek és 10 izüek. Összetett szemeik aránylag igen nagyok. A tor két első gyürüje összeolvadt és az előtor melletti részén egy tüske található. Virágokon, bokrokon, de leginkább levágott fatörzsökön és ölfákon találhatók. Veszélyt sejtve sohasem futnak el, hanem igen gyorsan elröpülnek. Lábatlan álcáik hosszukásak, lapítottak és fatörzsökben élve többnyire kártékonyak. Körülbelül 1200 faja ismeretes, melyek leginkább tropikus vidékeken élnek; ezek sokkal élénkebb szinüek is, mint a hazaiak. Magyarországból mintegy 120 faj ismeretes, melyek közül a nagyobbakat némely helyen tökfilkóknak is hivják. Egyike a legnagyobbaknak és a legközönségesebbeknek a barna D. (Chalcophora marina L.), mely 3 centiméter hosszu, bronzbarna szinü fehér hamvval, a zöld D. (Agrilus viridis L.) 4-7 mm. hosszu, szép rézzöld szinü. Petéit junius hóban a bükk, tölgy stb. fára rakja és a kikelő álcák azokban tesznek kárt. - Agrilus pannonicus Piller 1-1¹/₂ cm. hosszu, érczöld szinü, a potroh hasi oldalán fehér pettyekkel. - A Chrysobothris affinis Fabr., melynek barna fémfényü szárnyfedőin 3-3 aranyszinü pontszerü bemélyedés van. 1 cm. hosszu. - Braziliában él az Euctroma gigantea L., mely faj 6 cm. nagy és arról nevezetes, hogy rézvörös szinü, zöldszegélyü fedőszárnyait a benszülöttek nyakékül használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon