Díszfenyő

andesfenyő, Araucaria Juss., Dombeya Lam., Altingia Loud., Columbea Steud. (növ.), a tobzosak araucarianemüek örökzöld, magas, karcsutermetü fája. Gallya tökéletesen örves, csaknem vizszintes v. kissé lecsügg, de a csucsa felfelé görbül, levele lapos v. lapított négyszögletü, kihegyezett; virága kétlaki, ritkán egylaki, a himvirág egyenkint v. kettőnkint áll, a termő toboz magános és ágtetőző. Fás toboza nagy, csaknem gömbölyü v. tojásdad, magva zászlótlan, hosszas tojásdad, s másod-esztendőre érik meg. Tiz faja D.-Amerikában, Ausztráliában meg a Nagy-Oceán szigetén él. Az A. Brasiliensis Rich. (pinheiro) 37-47 m. magas fa, hosszu s messzire szétterpedő ernyőt alkotó ágakkal, szétálló, hosszuhegyü hüvelyező, 2-5 cm. hosszu levelekkel. Az A. imbricata Pav. (chilefenyő, l. az Eleségnövények képén) a legismertebb meg a legelterjedtebb faj, 25-45 m. magas. Gallya vizszintesen terebélyes a csucsa felágaskodik, gallyörvei csilláralakuak, koronája szép piramisalaku. Az európai díszkerteknek valóságos pompája, de az erős telet nem állja ki. Az ausztráliai D.-k a következők: az A Bidwillii Hook. (bunya-bunya a lakosok nyelvén) egész 50 m. magas, lapos, tojásdad, lándsás, szurósan hegyezett levelekkel; tojásdad, csaknem gömbölyü toboza 24-30 cm. hosszu, pikkelye magasan hátragörbül, magva 5-7 cm. hosszu, csak harmadévre érik meg, gesztenyeizü. Fája tartós. Az A. columnaris Hook. (A Cookii R. Br., oszlopciprus) tűje görbült v. boltozatos, a hátán éle van, toboza páronkint oldalt áll, ellipsoid tojásdad, bőrnemü pikkelyeinek a csucsa horgasan görbült. Az A. excelsa R. Br. (norfolkfenyő) Norfolk szigetén nő, távolabbról a jegenyefához hasonlít, 63 m. magas: a fa alsó része 9¹/₂ m. kerületü. A. Cunninghami Ait. egész 40 m. magas, gallya vizszintesen terjed, tűje sürü, merev, áralaku, lapított, finom szurós-hegyü; toboza tojásdad, 8-10 cm. hosszu. Uj-Holland K-i partján terjedelmes erdőt alkot. Gyantája mint az utóbbinak nincs, de fehér, átlátszó masszát izzad; faja használatos. Valamennyi D. fajt üvegházban tenyésztenek s a legpompásabb díszfák.

Forrás: Pallas Nagylexikon