Disznód
1. Nagy-D. (Heltau, Cisnadia), nagyközség Szeben vmegye
nagyszebeni j.-ban, (1891) 3225 német és oláh lak., posta- és táviróhivatallal,
postatakarékpénztárral. Nagy-D. kies völgyben fekszik s csinos rendes házaival,
jómódu s művelt szász lakóival városias benyomást tesz; már kevéssel a szászok
bevándorlása után népes s jelentékeny hely volt, melynek lakói akkor leginkább
sarlókészítők voltak; a mult században a gyapju- és posztószövés terjedt el, s
bár ez iparág ujabban csökkent, még ma is ezernél több ember foglalkozik vele.
Emellett a föld- és erdőművelést a 13565 ha. terjedelmü határban észszerüen és
szakértelemmel üzik, s számos közhasznu és közművelődési egyletet tartanak
fenn. A XV. sz.-ból való templomban számos műbeccsel biró régi kép s
ötvösműtárgy van. - 2. Kis-D. (Michelsberg, Cisnadióra, Csisznedióra),
nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 985 német lak.,
postahivatallal. A gyönyörü fekvésü község a nagyszebeniek kedvelt
nyaralóhelye; van hideg-vizgyógyintézete, gazdasági egylete, lakói
szalmakalapokat, kosarakat s faragványokat készítenek. A község közepén
emelkedő meredek hegyen fekvő vár a XIII. sz.-ból való; bástyái nagyrészt
leomlottak már, de régi románstilü temploma még fennáll s magtárul szolgál.
Kis-D. eredetileg Nagy-Szeben tulajdona volt; később a kerci apátság kezére
ment át, de ennek megszüntetése (1477) után ismét előbbi birtokosára szállott.
A község felett emelkedik a turisták által gyakran felkeresett (1287 m. magas)
Bálványoshegy (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|