Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diszpepszia... ----

Magyar Magyar Német Német
Diszpepszia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diszpepszia

(gör.) a. m. nehezen emészthetőség; a gyomoremésztés hiányossága, aminek oka részben a gyomor direkt megbetegedésében lehet, részben pedig ideges zavarokban. Az előbbi önállóan fejlődhetik, de lehet más bajoknak is a következménye, igy tüdő-, sziv-, máj-, méh- és másféle betegségekhez lehet oki viszonyban. A D. néha csak bizonyos ételek élvezete után jelentkezik; vannak emberek, akik nem türik a toját, a dinnyét stb. A D. leggyakrabban a gyomor hurutos állapotától függ, ami kisérője szokott lenni a hevenyés lázas betegségeknek, de mint akut, vagy idült bántalom is gyakran előfordul. A D.-nak legszembeszökőbb tünetei a kellemetlen érzés a gyomorban, gyomornyomás, felböfögés, émelygés, hányás, étvágytalanság, mindez ha hosszabb ideig tart, lesoványodásra, rossz arcszinre vezet. A D. szót azonban főleg azon emésztési rendellenességekre használjuk, amelyeknél anatómiai elváltozás kevésbbé mutatható ki, mint éppen a gyomor működésének hiányossága. A jó gyomoremésztéshez a sósavnak és pepszinnek kellő, a bevett táplálék mennyiségével és minőségével arányban álló mennyisége szükséges, s épp oly zavart idéz elő p. a sósav kevesbbedése (hypoaciditás), mint tulságos mennyisége (hyperaciditás). Általában a gyomornedv 2-3 pro mille sósavtartalmu szokott lenni. Ezen, az emésztéshez szükségelt anyagoknak vizsgálatára a következő mód van használatban. A beteg megeszik egy u. n. próbareggelit (amely áll egy zsemléből teával, vagy mások szerint 1-2 tojásból, avagy meghatározott sulyu marhasültből) s aztán 1-2 órával később a gyomor tartalmát a gyomorkutató (gummicső) segélyével kiürítik s a folyadékon az emésztés menetét, a sósav mennyiségét stb. kimutatják. E vizsgálat kellő óvatosság mellett veszélytelen s könnyen kivihető, eredménye természetesen nagyban befolyásolja a követendő kurát.

A gyomorsavnak hiánya (főleg gyomorráknál, de más bajoknál is előfordul) annak pótlását tulságos volta megkötését teszi kivánatossá. Az előbbit higított sósav adásával (evés után néhány csöppet), az utóbbit alkáliák vételével (szóda, magnézia stb.) ellensulyozzák. Szükség esetén pepszint is adunk. Ezenkivül indirekt uton is hathatunk a gyomorra, hogy működését rendbe hozzuk; nyálkás gyomorhurutnál nagyobb mennyiségü meleg ásványvizzel öblítjük át (karlsbadi kura, amidőn az ezen vizben foglalt sók is megteszik hatásukat), egyszerübb esetekben pedig bizonyos izgató szereket nyujtunk, alkohol mint cognac és bor. nux vomica, rheum stb. Ha a D. valamely más betegségnek következménye, ugy csakis az alapbaj javításával gyógyulhat meg. A D.-nak azonban még vannak más alakjai is, amelyekben az emésztést bizonyos rossz irányu erjedések, rothadás gátolják, amelyek persze csakis már rossz emésztésü gyomorban támadhatnak, de annak állapotát még sulyosbítják. Amidőn anatomiai elvátozás nem mutatható ki, ideges diszpepsziára következtetünk, ez főleg gyenge idegzetü egyéneknél fordul elő s gyakran igen makacs baj. Minden diszpepszia gyógyításánál első szabály a diéta rendezése.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is