(gör.) a. m. nehezen emészthetőség; a gyomoremésztés
hiányossága, aminek oka részben a gyomor direkt megbetegedésében lehet, részben
pedig ideges zavarokban. Az előbbi önállóan fejlődhetik, de lehet más bajoknak
is a következménye, igy tüdő-, sziv-, máj-, méh- és másféle betegségekhez lehet
oki viszonyban. A D. néha csak bizonyos ételek élvezete után jelentkezik;
vannak emberek, akik nem türik a toját, a dinnyét stb. A D. leggyakrabban a
gyomor hurutos állapotától függ, ami kisérője szokott lenni a hevenyés lázas
betegségeknek, de mint akut, vagy idült bántalom is gyakran előfordul. A D.-nak
legszembeszökőbb tünetei a kellemetlen érzés a gyomorban, gyomornyomás,
felböfögés, émelygés, hányás, étvágytalanság, mindez ha hosszabb ideig tart,
lesoványodásra, rossz arcszinre vezet. A D. szót azonban főleg azon emésztési
rendellenességekre használjuk, amelyeknél anatómiai elváltozás kevésbbé
mutatható ki, mint éppen a gyomor működésének hiányossága. A jó
gyomoremésztéshez a sósavnak és pepszinnek kellő, a bevett táplálék
mennyiségével és minőségével arányban álló mennyisége szükséges, s épp oly
zavart idéz elő p. a sósav kevesbbedése (hypoaciditás), mint tulságos
mennyisége (hyperaciditás). Általában a gyomornedv 2-3 pro mille sósavtartalmu
szokott lenni. Ezen, az emésztéshez szükségelt anyagoknak vizsgálatára a
következő mód van használatban. A beteg megeszik egy u. n. próbareggelit (amely
áll egy zsemléből teával, vagy mások szerint 1-2 tojásból, avagy meghatározott
sulyu marhasültből) s aztán 1-2 órával később a gyomor tartalmát a gyomorkutató
(gummicső) segélyével kiürítik s a folyadékon az emésztés menetét, a sósav
mennyiségét stb. kimutatják. E vizsgálat kellő óvatosság mellett veszélytelen s
könnyen kivihető, eredménye természetesen nagyban befolyásolja a követendő
kurát.
A gyomorsavnak hiánya (főleg gyomorráknál, de más bajoknál
is előfordul) annak pótlását tulságos volta megkötését teszi kivánatossá. Az
előbbit higított sósav adásával (evés után néhány csöppet), az utóbbit alkáliák
vételével (szóda, magnézia stb.) ellensulyozzák. Szükség esetén pepszint is
adunk. Ezenkivül indirekt uton is hathatunk a gyomorra, hogy működését rendbe
hozzuk; nyálkás gyomorhurutnál nagyobb mennyiségü meleg ásványvizzel öblítjük
át (karlsbadi kura, amidőn az ezen vizben foglalt sók is megteszik hatásukat),
egyszerübb esetekben pedig bizonyos izgató szereket nyujtunk, alkohol mint
cognac és bor. nux vomica, rheum stb. Ha a D. valamely más betegségnek
következménye, ugy csakis az alapbaj javításával gyógyulhat meg. A D.-nak
azonban még vannak más alakjai is, amelyekben az emésztést bizonyos rossz
irányu erjedések, rothadás gátolják, amelyek persze csakis már rossz emésztésü
gyomorban támadhatnak, de annak állapotát még sulyosbítják. Amidőn anatomiai
elvátozás nem mutatható ki, ideges diszpepsziára következtetünk, ez főleg
gyenge idegzetü egyéneknél fordul elő s gyakran igen makacs baj. Minden
diszpepszia gyógyításánál első szabály a diéta rendezése.
Forrás: Pallas Nagylexikon