Diszpintyek
(Amadina állat), az éneklő madarak rendjébe, a kupcsőrüek
(Conisostres) csoportjába és a szövőmadarak (Ploceidae) családjába tartozó
madarak, melyek többnyire kistestü, élénk szinü, rövid szárnyu, forróégövi
állatok. Afrikában, Dél-Ázsiában, Ausztráliában, főleg gyeppel benőtt
térségeken élnek. Magevők. Mesteri fészket készítenek, melyen csak oldalt
találhatni egy nyilást a bemenésre.3-6 fehér toját raknak, melyek 13-15 nap
alatt kelnek ki. A fészeklakó kicsinyek 15-20 nap mulva hagyják el a fészket és
5-8 nap mulva már önálló életet is folytathatnak. A mult században hozták a
D.-t legelőször Európába és azóta általános elterjedésnek örvendenek,
amennyiben könnyen való tartásukért, szaporaságukért és szép szinükért mint
szoba-diszmadarakat tartják. Etetésre kanári madár-magot, kölest használnak,
azonkivül adható még zöldség, lisztkukac stb. is. A fiataloknak állati eledel
adandó. Számos - körülbelü 200 - faj közül nevezetesebbek: a sapkás pinty
(Spermestes Cucullata Prosn.), tropikus Afrikában él, igen könnyen tartható. A
kétszinü p. (S. bicolor Fras.), hazája Ny.-Afrika, hasonlóan a fogságban igen
sokáig elél, A csikos p. (S. striata L. ), Malabar partvidékén, továbbá Ceylon
szigetén él. Igen közönséges szobamadár. Az ezüstcsőrü p. (S. cantans L.),
közép-afrikai madár. A malabár p. (S.malabarica L.), Indiában és Ceylon
szigetén él. Az apáca p. (Dermophys), melynek szintén több faja ismeretes, u.
m. a feketefejü ap. (D. rubronigra Hodgs.) Kelet-Indiában, Kochinkhinában él; a
fehérfejü ap. (D. maja L.), a Szunda-szigetekről, a bondol vagy fekete ap. (D.
ferruginosa Sparrm.) Jáváról stb. V. ö. Russ, Die Prachtfinken. (Hannover
1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|