Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Diszpintyek... ----

Magyar Magyar Német Német
Diszpintyek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Diszpintyek

(Amadina állat), az éneklő madarak rendjébe, a kupcsőrüek (Conisostres) csoportjába és a szövőmadarak (Ploceidae) családjába tartozó madarak, melyek többnyire kistestü, élénk szinü, rövid szárnyu, forróégövi állatok. Afrikában, Dél-Ázsiában, Ausztráliában, főleg gyeppel benőtt térségeken élnek. Magevők. Mesteri fészket készítenek, melyen csak oldalt találhatni egy nyilást a bemenésre.3-6 fehér toját raknak, melyek 13-15 nap alatt kelnek ki. A fészeklakó kicsinyek 15-20 nap mulva hagyják el a fészket és 5-8 nap mulva már önálló életet is folytathatnak. A mult században hozták a D.-t legelőször Európába és azóta általános elterjedésnek örvendenek, amennyiben könnyen való tartásukért, szaporaságukért és szép szinükért mint szoba-diszmadarakat tartják. Etetésre kanári madár-magot, kölest használnak, azonkivül adható még zöldség, lisztkukac stb. is. A fiataloknak állati eledel adandó. Számos - körülbelü 200 - faj közül nevezetesebbek: a sapkás pinty (Spermestes Cucullata Prosn.), tropikus Afrikában él, igen könnyen tartható. A kétszinü p. (S. bicolor Fras.), hazája Ny.-Afrika, hasonlóan a fogságban igen sokáig elél, A csikos p. (S. striata L. ), Malabar partvidékén, továbbá Ceylon szigetén él. Igen közönséges szobamadár. Az ezüstcsőrü p. (S. cantans L.), közép-afrikai madár. A malabár p. (S.malabarica L.), Indiában és Ceylon szigetén él. Az apáca p. (Dermophys), melynek szintén több faja ismeretes, u. m. a feketefejü ap. (D. rubronigra Hodgs.) Kelet-Indiában, Kochinkhinában él; a fehérfejü ap. (D. maja L.), a Szunda-szigetekről, a bondol vagy fekete ap. (D. ferruginosa Sparrm.) Jáváról stb. V. ö. Russ, Die Prachtfinken. (Hannover 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is