Diszthen

(cyanit, kyanit, (ásv.), az andaluzittal s sillimanit-tal egyforma összetételü aluminium-szilikát (Al₂SiO₅), de anyaga amazokétól főképen abban különbözik, hogy vegyi szerek hatástalanok reá. Idősebb kristályos palás kőzetekben elég gyakori s pedig háromhajlásu oszlopos vagy táblás kristályokban (többnyire ikrek) és rostos, héjas halmazokban. Szine gyakran igen szépen kék (innen a cianit név), de sokszor szintelen, fehér, szürke és egyéb szinü is. Igen nevezetes keménységi viszonya, amennyiben egyazon kristály a legnagyobb eltéréseket mutatja, mit ásványon egyáltalán eddig észleltek. Egy irányban karcolva K. 5, egy másik, az előbbire keresztben haladó irányban pedig 7, egyébként pedig e két határ közt változó; e kétféle keménységére vonatkozik a Hauy adta D. név (dis-sthenos a. m. kétféle erejü). Igen jól hasad. Fjs. 3,56-3,67. Hazai termőhelyek: Rézbánya, Felső- és Alsó-Sebes, Oláhpián, Toplica Zsernest, Zood. A szép átlátszó kékszinü kristályokat régebben ékkővé munkálták meg s leginkább zafir helyett adták el. Az Indiából Európába küldött zafirok között néha még ma is feltalálható. Különösen Franciaországban s Spanyolországban használták a kereskedésbeli neve sappar v. sapparé volt (l. o.). A platinadrót használata előtt D.-lemezeken végeztek forrasztócsői kisérleteket mineralogiai laboratóriumokban.

Forrás: Pallas Nagylexikon