Dithmarschen

Schleswig-Holstein porosz kerületnek az alsó Elbe és alsó Eider közt fekvő része az Északi-tenger partján. Lakóinak nagyobb része friz származásu; 804. N. Károly őket meghódította és a keresztény vallás fölvételére kényszerítette. 936 óta Stade grófjainak, 1062 óta a brémai érseknek fenhatósága alatt állottak, de külön paraszt köztársaságot alkottak. Eredetileg az összes szabad parasztokból állott az országgyülésük; a XIV. század óta azonban bizonyos képviseleti rendszer fejlődött ki köztük. Az «ország teljhatalma»-t a negyvennyolcasok (akiknek kezébe a legfőbb biráskodás hatalma volt letéve), 50 «Schliesser» (akik egyes kisebb kerületekben gyakoroltak birói hatalmat) és az egyes falvakból kiküldött 300 esküdt gyakorolta. Ezek gyüléseiket a későbbi időkben Heddében tartották. Holstein hercegei rég időktől fogva azon voltak, hogy D. lakóit hatalmuk alá vessék. 1322., későbben 1404. fegyveres erővel igyekeztek ebbeli szándékukat megvalósítani; mindkét izben azonban erős vereséget szenvedtek. I. Keresztély Dánia királya és Schleswig-Holstein hercege 1474. III. Frigyes császártól ki is eszközölte, hogy D. jogilag Holstein hercegségbe kebeleztessék. A császári rendeletnek érvényt szerzendők Keresztély fiai és utódai: János dán király és I. Frigyes gottorpi herceg szövetkeztek és egyesült erővel támadták meg a paraszt köztársaságot, 1500 febr. 17-én azonban Hemmingstedt falutól D.-re, a Dusend-Düwels-Warfnál sulyos vereséget szenvedtek. E fényes győzelem hosszabb időre békét biztosított a parasztoknak. Csakis midőn a reformáció terjedése következtében pártokra szakadtak, egyesültek ismét szomszédjaik II. Frigyes dán király, János és Adolf hercegek, a függetlenségök megsemmisítésére. Ekkor célt is értek. Hosszabb küzdelmek után 1559 junius havában D. lakói meghódoltak. A győzők a köztársaságot maguk közt fölosztották. 1581. János herceg halála után ujabb fölosztás történt, D. két részre osztatott fel: Süderdithmarschenre Meldorf főhellyel és Norderdithmarschenre Heide főhellyel: amaz a dán királynak, emez a gottorpi hercegnek jutott. 1773. a gottorpi herceg osztályrésze is Dániához, az 1864-66-iki események következtében pedig az egész a porosz királysághoz került. Most két járásra van fölosztva; ezek Norderditmarschen (602 km² ter. és 36217 lak.) és Süderdithmarschen (746 km² 43611 lak.). V. ö. Nitzsch, Das alte D. 1862; Chalybaeus, Gesch. D."s bis zur Eroberung des Landes im J. 1559. 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon