Dittes

Frigyes, német neveléstud. iró, szül. Irfersgrünben, a szász Vogtiandon, 1829 szept. 23-án. 1844-1848 közt a plaueni szemináriumba járt, 1851-1852 és 1858-60. Lipcsében tanult. Közbe-közbe mint tanító több iskolában működött. 1860. a chemnitzi gimnázium és reáliskola szubrektora lett. 1865. Gothába hivták iskolatanácsosnak és képezdei igazgatónak, végre 1868-ban a bécsi pedagogium igazgatására kapott meghivást, 1870-1973-ig tagja volt az alsó-ausztriai iskolatanácsnak, 1873 óta egy darabig a bécsi III. kerületből tagja volt az osztrák birodalmi tanácsnak. Nyilvánosan 1864. lépett fel először a chemnitzi tanítógyülésen, mely akalommal a német tanítóképzést vette éles birálat alá. Góthában ugy a képezdében, mint a prot. szokás szerint neki, mint képezdei igazgatónak, keze alá adott 30 népiskolában nagyon sikeres működést fejtett ki. A bécsi munkakör ismét tele volt rá nézve küzdelemmel, mert mig pedagogiai elveit nemcsak hallgatói, de az értelmiség általában elfogadta, a szabadelvüség ellenei egész hajszát kezdtek ellene, ugyannyira, hogy 1881. a pedagógiumi igazgatóságról le kellett mondania. D. azonban a tanszék elhagyása után a parlamentbe került s eszméit még tágabb körben hirdethette. A vallásoktatást az iskolában mindaddig ki akarta hagyni, mig azt a tanítóra nem bizzák, buzgólkodott a teljes vallásszabadság mellett, elitélte a mostani vallásoktatást s kárhoztatta az egyházaknak az állam általi segélyezését. 1875. bocsátotta közre a német általános néptanítói egyesülethez irt levelét, melyben szomoru szivvel vallja be, hogy a tanitói fizetések emelése érdekében semmi sem történik, s a kormányok hitegetésekkel, stipendiumokkal csalogatják az ifjuságot a tanitói pályára, hogy ott nyomorogjanak. Irodalmi tevékenysége a filozofia s a pedagogia közt oszlik meg. Pedagogiai műveit 1880.:Schule der Pädagogik cim alatt összegyüjtve is kiadta. E gyüjteményben van Lélektana, melyet Kiss Áron, Logikája, melyet Gyertyánffy István, Módszertana, melyet Gyeryánffy I. és Kiss Áron, Neveléstörténete, melyet Hoffmann Mór fordítottak le magyarra, s Neveléstana, mely ismét a Kiss Áron neveléstanának szolgált alapul. Folyóiratai a Pädagogium és a Jahresbericht Magyarország tanügyi állapotával is szoktak időnként fogalkozni

Forrás: Pallas Nagylexikon