Dixon

1. Rikárd Watson, angol költő és iró, szül. Islingtonban, London mellett 1833. Oxfordban teologiát tanult, előbb Alnwikben, azután Newcastlupon Tyneben volt lelkész, tervrajzát adta a The Oxford and Cambridge Magazine c. folyóiratnak, mely az uj művészeti irány főközlönyévé vált. Művei: Christ"s Company, and other poems (1861); Historical odes (1863); Mano, a poetical history (1883); Odes and eclogues (1884); Lyrical poems (1887); Maintenance of the church of England as an established church (1873); History of the church of England (London, 1877-85, 3 köt.); A century of village nonconformity (1887).

2. D. Vilmos Hepworth, angol iró, szül. Great Ancoats-ban (Manchester mellett) 1821 jun. 30., megh. Londonban 1879 dec. 27. Jogot tanult, de aztán teljesen az irodalom művelésére adta magát. Számos lap munkatársa volt s 1854-69. ő szerkesztette az Athenaeum c. lapot. Beutazta Európa legnagyobb részét, Kis-Ázsiát, Egyiptomot és Amerikát. Művei közül felemlítjük: The London prisons (London, 1850); John Howard and the prison world of Europa (Augsburg, 1854); William Penn (1851), valamint Robert Blake (1852) életrajzait; egy epizódot a History of England during the Common-wealth, Personal history of Lord Bacon from unpublished papers (1861) és The story of Lord Bacon"s life (1862) c. művekben. 1863. kiadta a Fasti Eboracenses első kötetét: Lives of archbishops of York. Palesztinai utjáról ir: The holy Land (London, 1865, 2 köt.) c. művében; New America (1867) c. könyvében pedig amerikai utjáról ad számot. Nagy feltünést keltett Spiritual wives (1868, 2 köt.) c. műve, melyben a felekezeti élet beteges kinövéseit támadta meg; Her Majesty"s Tower (London 1869-71. 4 köt.); Free Russia; The Switzers (1872); History of two queens: Catherine of Aragon and Anna Boleyn (1873, 4 köt.); The White conquest (1875); 2 novella: Diana, Lady Lyle (1877) és Ruby Grey (1878); Royal Windsor (1879, 4 köt.); British Cyprus (1879). D. művei a Tauchnitz-féle gyüjteményben 23 kötetben jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon