Dnyepr

(a régiek Borysthenés-e; a középkorban Luoszen, Lerene volt a neve; a törökök Uzunak, a tatárok Ékszinek hivják), folyó európai Oroszország D-i részében; Szmolenszk kormányzóságban, a Tver felé eső határon a kis Msara-tóból folyik ki, Dorogobusnál válik tutajozhatóvá, Szmolenszknél pedig hajózhatóvá. Eleinte D-nek foly, majd Ny-nak fordul és átlép Mohilev kormányzóságba, itt ujra D-nek folyik, a Berezina fölvétele után azonban DK-i folyásuvá lesz, elhalad Kiev mellett, ahol vasuti és hajóhid visz rajta keresztül; partjai itt magasabbak lesznek és némi tájképi szépséget is nyujtanak. Kremencsugnál már igen élénk forgalmu kikötője van. Jekaterinoszlávnál irányát megint megváltoztatja és egyenesen D-nak megy Alexandrovszk felé. Ezen, mintegy 60 km. hosszu utjában alkotja hires sellőit (porogi); itt a folyó a keresztben fekvő sziklákon zugva rohan tova; a hajózás rajta csakis magas vizállásnál lehetséges. Alexandrovszk alatt két ágra oszlik és nagy mocsáros pusztát zár körül, ami alsó folyásában többször ismétlődik; Bereszlavl és Kherszon mellett elfolyván 1950 km. hosszu folyás után a Dnyepr-limánba (l. o.) torkolik. Sellői dacára a D. Oroszország egyik legfontosabb vizi utja; rajta szállítják főképen a gabonát Odesszába. A Keleti-tengerrel összeköti 1. a Berezina-csatorna, a Berezina és a Düna; 2. az Ogini, a Jasszolda-csatorna a Pripet és Njemen; 3. a D.-Bug-csatorna, a Pripet és Visztula által. Folyamvidéke 460000 km²; mellékvizei balról: az Iputtal nagyobbodó Szos, a Deszna a Szeimmel, a Szula a Psziol, a Vorszkla, Orel és Szamara; jobbról a Berezina, a Pripet a Gorinnal, a Rossz, az Ingulec és a Bug.

Forrás: Pallas Nagylexikon