Dobhúr

(chorda tympani), az arcidegtől a háromosztatu ideg 3. ágához menő finom (alig 0,5 ^m/_m átmérőjü) ideg. Az arcidegtől a karc-csecsliknál tér el, a sziklacsontban fekvő dobhúrcsatornácskába megy s ezen át a dobüregbe jut; itt a nyálkahártyától takarva, a dobhártya szomszédságában a pöröly és az üllőcsontocska között a dobüregen áthalad s a Glaser-féle hasadékon át a dobüreget elhagyja. Onnan kezdve előre tart s hegyes szögben a nyelvideghez csatlakozik. A D.-ban elválasztva érző és érzéki rostok vannak. Elválasztó rostjai az állkapocsalatti és nyelvalatti nyálmirigyhez mennek, az arcidegtől erednek; az érző rostok honnan való származása még nincs pontosan kimutatva; az érzéki rostok a nyelv elülső részét látják el s állítólag a háromosztatu ideg 2. v. 3. ágából erednek (Schiff), v. a nyelvgaratidegből (Brücke Carl), avagy a Wrisberg-féle idegből (Cl. Bernard). Az utóbbi nézet ujabban boncolástani megerősítést nyert Sapolini által (1884), aki azt a térdes ductól eredő dobhúrral együtt a 13. idegpárnak tartja. A dobhúr átmetszése után, ha ezt a dobhártyánál végzik, az izlelőképesség a nyelv elülső ²/₃-dán elvész.

Forrás: Pallas Nagylexikon