Dobiecki

Sándor, mérnök, vasuti s hajózási főfelügyelő, D. József lovag és földbirtokos fia, szül. Tordán Erdélyben 1848 nov. 19.; középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. kollegiumban 1866. végezte; 1866-7l-ben a bécsi műegyetem hallgatója s (1867-69) a műegyetemi magyar kör elnöke volt; mérnöki oklevelet Budapesten szerzett. 1870 jan. 1. tartalékos tisztnek nevezték ki a 9. tábori tüzérezredhez. 1871. a vasutépítésnél, később a kolozsi, benei és brassói nagyobb pályafentartói munkák vezetésénél nyert alkalmazást, hol fokról-fokra a főmérnökségig emelkedett. 1886. I. osztályu min. főmérnöknek nevezték ki a műszaki tanácshoz. Ennek föloszlatása után 1889. a miniszterium vasuti s hajózási főfelügyelőségéhez helyezték át főfelügyelőnek. 1893-ban államvasuti főfelügyelőként üzletvezetői helyettessé nevezték ki Zágrábba. - Munkái: Uti emlékeink (Budapest 1884); Európai Oroszország (Brassó 1886); Helyi-Érdekü Vasutaink, Alapítása, Építése és Üzlete Bpest 1893. Megjelent a M. Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalatában; (23 ¹/₂ nyomtatott iv). E művével 1888. az egylet nagy diját, az aranyérmet nyerte. - Kéziratban: Talaj- és töltéscsuszások különböző fajai s a nagyobb mérnöki munkálatok, melyeket ezekkel szemben létesítettek. (Az 1885. országos kiállítás alkalmából készült három kötetes munka, melynek egy részét szerző a m. mérnök- és építész-egyletben olvasta fel.) 1889. a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét szerkesztette. - E Lexikon számára a vasut körébe tartozó cikkeket irja. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.

Forrás: Pallas Nagylexikon