Dobosgém
nádi bika, bölömbika (állat, Botaurus Steph.), a gólyaidomu
(Pelargomorphae) Gázlók (Grallotores) rendjébe tartozó gémek (Ardeidae) egyik
neme, mely különösen az oldalt összenyomott csőr és a középlábuj által, mely
hosszabb, mint a külső, van jellegezve. Erős csőre alig oly hosszu, mint a
feje; nyaka két oldalt elálló tollaknál fogva vastag, 10 kormánytollal. A
mocsarakban, tavakon s nádasokban szeret leginkább tartózkodni. Nálunk egy faja
él, a közönséges D. (B. stellaris Steph.) Általában rozsdasárga szinü, barna
foltokkal és kisebb sávokkal tarkázva; fejbubja fekete, nyaka mellső részén
három fehér harántsávval, tarka, szürkésfekete sárgával, az evezőtollak
palaszürkék, barnával tarkázva; a rozsdaveres kormánytollak feketén
pettyezettek. Szeme sárga, felső kávája barnás, az alsó pedig zöldes. Csüdje és
lábai zöldek. Hossza 72 cm. szárnyhossza 40 cm. farkhossza 13 cm. Ezen mogorva
madár, mely nappal a nád között tartózkodik és csak éjjel lát rovarokból,
férgekből és halakból álló eledele után, Dél-, Közép-Európa- és Nyugat-Ázsiában
található. Költöző madár. Márciusban jön hozzánk és októberben melegebb
vidékekre vonul. Nád közt fészkel, a nőstény 3-5 zöldesbarna tojást rak,
melyeket 21-23 nap alatt költ ki. Egyenként magába zárkózva él. Menése,
röpülése nehézkes. A költés ideje alatt a him sajátszerü, messzehallható hangot
ád, innét a neve is. Husát - különösen Dél-Európában - eszik is. L.még
Gémfélék.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|