Doboz

nagyközség Békés vmegye gyulai j.-ban, (1891) 4911 magyar és tót lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral; 2 gőzmalommal; nagy határral; g. Wenkheim-féle uradalom. D. ősrégi magyar falu, hajdan nagy, mocsaras tölgyerdő közepén feküdt s nevét a tölgymag tokjáról (doboz) vette. Magyarország legrégibb telepített helyei közé tartozik; Szent István idejétől II. Andrásig kir. sertéshizlalóhely, ezután a Hunt-, Pázmán- és Aba-családok birtoka volt, majd a XVI. sz.-ban a koronára szállott. A XVII. század elején a Veres családnak adományoztatott s e család egyik tagja, Dobozi Veres Mihály 1616. 18 dobozi jobbágyat és maradékait a jobbágyság alól felmentette. A XVII. sz.-ban lakói szénégetéssel foglalkoztak. A XVIII. században a magyarok ellen fellázított rácság a lakosságot mindenétől kifosztotta, de az mindamellett nem széledt el.

Forrás: Pallas Nagylexikon